Forradalmi változások a magyar tőkepiacon

A KELER 1993-as alapítása egy űrt töltött be a magyar tőkepiacon. A fejlett nyugati országokban ekkor már létezett az a típusú elszámolás, ahol a szereplők a saját elszámolóhálózatukat és értéktárukat működtették. Így a KELER kezdte biztosítani a központi kiegyenlítéseket.

Magyarországon jelenleg is csak a KELER rendelkezik jogosítvánnyal az értékpapírkódok, Isin kódok kiadására.

-emelte ki a KELER kulcsfontosságú szerepét Horváth Gábor, a KELER Központi Értéktár Zrt. vezérigazgatója.

Az intézmény elsődleges feladata továbbra is az általa kiszolgált helyeken történő elszámolások biztosítása maradt. A 2023-as ötéves stratégiában emellett kiemelt szerepet kap a KELER stabilitásának és megbízhatóságának növelése. Emellett a rendszerek által támogatott operációk bővítése is megjelent a KELER terveiben.

A KELER történetében forradalmi pontnak számított, amikor elkezdett az energiapiacok felé nyitni. Mostanra más elszámolóhálózatok is egyre inkább az energiapiacokra fókuszálnak.

-számolt be Körmöczi Dániel, a Budapesti Értéktőzsde Zrt. vezérigazgató tanácsadója, a magyar tőkepiac fordulópontjairól.

A jövőben az informatikával és a digitalizációval kapcsolatos kihívásokkal is számolnia kell a KELER-nek. Mivel a régi rendszerek fenntartása és működtetése és az új rendszerek kezelése is számottevő befektetést igényelnek.

Egyre fontosabbak a blokklánc és a kiberbiztonság kérdései, és a jövőben tovább fog nőni a szerepük.

-egészítette ki a KELER előtt álló kihívások listáját Körmöczi Dániel.

Manapság egyre szűkül a kereskedés és az elszámolás között eltelt idő. Ez az új trend szintén kihívások elé állítja a magyar pénz- és tőkepiac szereplőit.

A tőkepiaci szereplők egy része még nincs felkészülve a t+1 megjelenésére, így jelentősen meg fog emelkedni a bírságok száma.

-nyilatkozott Horváth Gábor a tőkepiacokon tapasztalható gyorsulásról.

A pénzügyi szektor működését szinte teljesen átformálta a digitalizáció, és a jövőben további változásokra számíthatnak a tőkepiaci szereplők. Már a világ számos részén megjelent a közgyűléseken való hibrid jelenlét, aminek a magyarországi bevezetése még várat magára.

Érdekes lenne megvalósítani az e-voting rendszerét. Az idei évben megpróbálunk tanulmányi utakat szervezni, és felfedezni, hogyan működik ez a világban. Fontos megvizsgálni azt, hogyan tudnánk az e-votingot a magyar jogszabályi rendszerbe integrálni.

-számolt be a KELER jövőbeli terveiról Horváth Gábor.

Az Európia Unió-szerte egységes tőkepiac létrehozásának gondolata már az EU 2020-as cselekvési tervében is megjelent. Így a polgárok és vállalkozások befektetési és megtakarításai szabadon áramolhatnának a tagállamok között.

A tőkepiaci unió a legjobb módja annak, hogy a Keler és a magyar tőkepiac minél több külföldi befektetőt vonzzon. Így az egyik legjobb kelet-európai értéktárként maradhatnánk fennt.

-nyilatkozott az egységes tőkepiac előnyeiről Liu Wei-Wei a Deutsche Bank AG Magyarországi Fióktelepének letétkezelési üzletágvezetője.

A KELER magyarországi pénz-és tőkepiacon betöltött szerepéről szóló kerekasztal-beszélgetést itt tekintheti meg.