Miért alacsony a hazai lakossági fogyasztás? MNB elemzés készült a témában
Pénzügy
A magas infláció miatt csökkentek a reálbérek és a lakosság rendelkezésre álló jövedelme. Ennek közvetlen pénzbeli, valamint közvetett pszichés hatása - a fogyasztói bizalom visszaesése - okozta a fogyasztás csökkenését – írja az MNB.
Nemzetközi, relatív pozíciónk a hazai egy főre eső fogyasztásban érdemben alacsonyabb, mint az egy főre eső GDP-ben. Néhány területen kifejezetten keveset költ a hazai lakosság – derül ki az MNB mélyelemzéséből.
Mint a jegybank rámutat: a jelenség mögött strukturális és ciklikus okok egyaránt állnak. Az országhatárainkon belül megtermelt jövedelem 3-4 százalékáról le kell mondanunk. Ez egyrészt a hazánkban működő külföldi tőke jövedelméhez, másrészt a külső eladósodás nettó kamategyenlegéhez kapcsolódik.
Alacsony a magyar gazdaság termelékenysége és belföldi jövedelemtermelő képessége is. Ezek a tényezők hosszú távon korlátozzák a belföldi felhasználást és a fogyasztást.
A háztartási szektor jövedelmének aránya a bruttó nemzeti rendelkezésre álló jövedelemből (GNDI) közel 10 százalékponttal mérséklődött az elmúlt évtizedekben, és a munkajövedelmek aránya alacsony nemzetközi összevetésben.
Az elemzésből kiderül: 2010 óta a háztartások rendelkezésre álló jövedelmének növekedése az egyik legdinamikusabb volt az EU-ban. A bruttó átlagkeresetek szintje az uniós rangsor alsó harmadában található.
A háztartások fogyasztási rátája fejlettségünkhöz képest alacsony, ami többek között az általános fogyasztói bizalom alacsony szintjével és a jelentős lakáspiaci áremelkedéssel magyarázható.
Előretekintve a fogyasztás emelkedéséhez a GNI növekedését célzó gazdaságpolitikára van szükség, aminek az alapja a hazai termelékenység és jövedelemtermelő képesség növelése, a bérek fenntartható felzárkózása és a hosszú távú bizalom erősítése.
Az elemzés teljes egészét EZEN a linken lehet elérni.
