MNB alelnök: A hitelek zöme megfelel az adósságfék-szabályoknak
Pénzügy
Az MNB és a jogalkotók a 2008. évi válság tanulságaként az elmúlt egy évtizedben „elvégezték a házi feladatukat”: tovább erősítették a pénzügyi stabilitást Magyarországon. Egyebek közt a devizaalapú lakossági hitelek kivezetésével, az erőn felüli hitelfelvételtől óvó adósságfék-szabályokkal, a fix kamatozású hitelek térnyerésének elősegítésével, illetve a hitelek és a betétek közötti lejárati összhang erősítésével nemcsak szilárdabbá tették a hazai pénzügyi rendszert, de egyúttal nagyobb mozgásteret adtak az MNB monetáris politikájának is – húzta alá a Magyar Bankszövetség közgyűlésén tartott előadásában Kandrács Csaba, a jegybank felügyeletért és fogyasztóvédelemért felelős alelnöke.
E lépések kellettek ahhoz, hogy a magyar pénzügyi rendszer sokkellenállónak és biztonságosnak bizonyuljon mind a 2020-bank kitört pandémia, mind az orosz-ukrán háború negatív gazdasági és inflációs hatásai, illetve a közelmúltbéli amerikai bankpánik idején is.
Ez erős visszaigazolása a pénzügyi stabilitás érdekében tett jegybanki intézkedéseknek, miközben a Magyar Nemzeti Bankot (MNB) az elmúlt 10 évben több kritika is érte állítólagos túlzott „szigora” és következetessége miatt – emlékeztetett az alelnök a Bankszövetség mai rendezvényén.
Az MNB 2015 óta alkalmazza az úgynevezett adósságfék-szabályokat, amelyek biztosították az egészséges hitelezést és a magas portfolióminőséget, hozzájárulva a banki veszteségek mérsékléséhez az elmúlt évek sorozatos sokkeseményei közepette is. Tavaly év végére a fennálló lakossági hitelállomány mintegy 83 százalékát már az adósságfék-szabályoknak megfelelve, az adósok jövedelem és fedezeti megterheltségének vizsgálatával nyújtották a bankok.
A fixesítésnek jelentős lökést adott, hogy az MNB 2017 szeptemberében bevezette a csak hosszabb távú kamatrögzítéssel (vagy a futamidő végéig változatlan kamattal) felvehető Minősített Fogyasztóbarát Lakáshiteleket (MFL).
Mostanra az ügyfelek immár mintegy 200 ezer db MFL-szerződést kötöttek kb. 2750 milliárd forint volumenben. Az újonnan nyújtott lakáshitelek közel fele fogyasztóbarát termék volt idén március végén.
Az Egyesült Államokkal ellentétben – ahol idén márciusban a banki kötvényállományok leértékelődése okozott gondot több piaci szereplőnek – itthon a bankok likviditási és tőkehelyzete a méretüktől függetlenül szigorú felügyelet alá esik. Az MNB az európai uniós bevezetést megelőzve már 2016. áprilistól a rövid távú likviditást biztosító likviditásfedezeti mutató (LCR) 100 százalékos teljesítését írja elő a bankoknak.
A hazai bankok ma jóval a limit felett – 2023 márciusában közel 150 százalékon – állnak.
A hazai hitelintézeti szektor a teljes hazai készpénzállományt jóval meghaladó, mintegy 14 000 milliárd forintnak megfelelő gyorsan mozdítható forrással rendelkezik bármilyen esetre.
Mindezek a lépések erősítették a bankszektor „immunrendszerét”, részben ezért sem okozott fertőzést az elmúlt évek egyik válsága sem, s ezért van itthon nagyobb mozgástere a monetáris politikának is – foglalta össze a jegybank alelnöke.
Utóbbi kapcsán úgy vélte: itthon és a nemzetközi színtéren is mérséklődnek a korábbi kockázatok. A végéhez közeledik a Federal Reserve és az Európai Központi Bank kamatemelési ciklusa. Oszlanak a felhők az amerikai és nyugat-európai bankrendszerrel kapcsolatos kockázatok esetében is. Mindezzel párhuzamosan az elmúlt hetekben tovább mérséklődtek a földgáz és az olajárak.
Magyarországon a hazai inflációs fordulat egyértelműen megkezdődött, bár még hosszú út áll előttünk – nyomatékosította Kandrács Csaba. Az inflációs ráta 2023 áprilisában immár harmadik hónapja csökkent. A feltörekvő piacokon javuló befektetői hangulat és az MNB intézkedései nyomán folyamatosan erősödött a pénzügyi piacok stabilitása. Idén márciusban a folyó fizetési mérleg tárgyhavi egyenlege több mint két év után ismét többletbe fordult és tovább javult a külkereskedelmi cserearány is.
A következő hónapokban ütemet váltva gyorsul a dezinfláció – hangsúlyozta az alelnök. Az erősödő bázishatások mellett ugyanis a szigorú monetáris kondíciók is még szélesebb körben fejtik ki hatásukat. Mindezek eredményeként év végére elérhető az egyszámjegyű infláció.
Mégsem „dőlhetünk hátra”, 2024-ben folytatnunk kell az infláció csökkentését a 3 százalékos cél közelébe – tette hozzá Kandrács Csaba alelnök.
