Újabb 100 bázisponttal csökken az egynapos betéti tenderek kamata
Pénzügy
A monetáris tanács az eddiginél 100 bázisponttal alacsonyabb kamat alkalmazását tartja indokoltnak egynapos betéti gyorstendereken és devizacsere-tendereken - áll a Magyar Nemzeti Bank (MNB) közleményében, amelyet a kamatdöntő ülést követően tett közzé a honlapján.
A kötelező tartalék választható részére fizetett kamatot 100 bázisponttal, 16 százalékról 15 százalékra csökkenti szerdai hatállyal a testület.
A tanács határozatát azzal indokolta: megítélése szerint a továbbra is kedvező kockázati környezet lehetővé teszi, hogy a jegybank folytassa a kamatkörnyezet normalizációját.
Keddi kamatdöntő ülésén a monetáris tanács nem változtatott az alapkamat 13,0 százalékos szintjén, tovább szűkítette viszont a kamatfolyosót, amelynek felső széle szerdától 18,5 százalékról 100 bázisponttal, 17,5 százalékra csökken. A kamatfolyosó alsó széle nem változott és továbbra is 12,5 százalékon áll.
A közlemény rámutat: a monetáris tanács megítélése szerint az árstabilitás elérése érdekében továbbra is a szigorú monetáris kondíciók fenntartása szükséges.
A jegybankárok az inflációval kapcsolatban megjegyezték, hogy globálisan a világgazdaság lassulása, az energia- és a nyersanyagárak korrekciója, illetve a nemzetközi szállítási költségek csökkenése az inflációs ráták további süllyedését vetíti előre. A lassabb ütemben mérséklődő maginflációs mutatók azonban arra utalnak, hogy az árstabilitás újbóli elérése a korábban vártnál hosszabb folyamat lehet - írták.
A magyarországi folyamatokkal kapcsolatban arra számítanak, hogy a második fél évben a dezinfláció üteme tovább gyorsul, és várhatóan az év végén az infláció egyszámjegyű tartományban süllyed, miközben a maginfláció némileg lassabb ütemben csökken. Éves átlagban az infláció az idén 16,5-18,5 százalék között, 2024-ben 3,5-5,5 százalék, míg 2025-ben 2,5-3,5 százalék között alakulhat az MNB előrejelzése szerint.
A közleményben ismertetik: a külső egyensúlyi folyamatok júniusban tovább javultak, májusban a külkereskedelmi egyenleg 1,3 milliárd eurós, rekordmértékű többletet ért el. A trendszerű javulás mögött a kedvezőbb energiaegyenleg és cserearányok, a belföldi kereslet alkalmazkodása és az export élénk növekedése áll.
A jegybank várakozása szerint a folyó fizetési mérleg hiánya a javuló külkereskedelmi egyenleggel párhuzamosan a júniusban vártnál kedvezőbben, a GDP 2 százaléka alatti szinten alakulhat 2023-ban.
A monetáris tanács közleményében leszögezte, hogy az alapkamat jelenlegi szintjének fenntartása biztosítja az inflációs várakozások horgonyzását és az inflációs cél fenntartható módon történő elérését.
A bankközi forintlikviditás hosszabb távú lekötését célzó eszközöket a következő időszakban is alkalmazza a jegybank - jelezték.
Hangsúlyozzák: a pénzpiaci stabilitás előretekintve is kulcsfontosságú az árstabilitás eléréséhez.
Az MNB szerint a jelenlegi környezetben óvatos és fokozatos megközelítés indokolt, a jegybank folyamatosan értékeli a nemzetközi pénzpiaci folyamatok hazai kockázati környezetre gyakorolt hatásait, a beérkező makrogazdasági adatokat, illetve az inflációs kilátások alakulását.
A javuló kockázati megítélés fennmaradása esetén az MNB a korábbi ütemben folytatja az egynapos tenderek kamatkondícióinak további fokozatos közelítését az alapkamathoz - közölték.
