Újra vágott az MNB az egynapos betéti kamatszinten
Pénzügy
Száz bázisponttal 16 százalékra csökken holnaptól az egynapos betéti kamat szintje - derül ki az Magyar Nemzeti Bank mai közleményéből. Év végére érezhetően tíz százalék alatt lesz az infláció a jegybank előrejelzése szerint - mondta el Virág Barnabás, a z MNB alelnöke a mai kamatdöntést követő sajtóháttérbeszélgetésen.
A Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény kapott felhatalmazás alapján, a Monetáris Tanács döntésére tekintettel a kötelező tartaléknak a törvényben meghatározottakat meghaladó összege után az MNB 16 százalék mértékű kamatot fizet holnaptól - olvasható az MNB közleményében.
A döntésről Virág Barnabás alelnök elmondta, az infláció tovább eshet, év végére tíz százalék alá sóüllyed, és 2025 elején tér vissza a jegybanki 2-4 százalékos célsávba.
- Elhúzódó dezinflációval kell számolni - erre utalnak az eddigi európai maginflációs adatok - húzta alá.
Emlékeztetett, hogy májusban már havi szinten csökkentek az árak, a fogyasztói kosár 40 százalékánál csökkent az árszint.
Mint mondta, beértek a monetáris politikai lépések, melyekkel az MNB stabilizálta a pénzpiacokat az elmúlt időszakban.
Év végére érezhetően 10 százalék alatt lesz az infláció, és erre szükségünk is van
- tette hozzá.
Idén a jegybank becslése szerint 16,5-18,5 százalék között alakulhat az infláció éves szintje.
A jövő évi inflációs előrejelzést a jegybank fél százalékponttal feljebb vitte a költségvetésben látható adóváltozások miatt.
Az idei növekedés 0-1,5 százalék között lehet, jó esély van arra, hogy pozitív tartományban zár a GDP, a húzóerő a nettó export lesz, az év második felében pedig beindulhat a belső kereslet növekedése az infláció mérséklődésével.
Lejjebb viszi az inflációt, ha óvatosabbak maradnak a gazdaság szereplői, és ha gyorsabbak oldódnak a kínálati korlátok, másrészt azonban emelkedhetnek a másodkörös inflációs hatások.
- A kockázati megítélés javult, de a volatilitás azonban velünk maradt, továbbra is fennáll az óvatosság és a fokozatosság a monetáris politikában - mondta el Virág Barnabás.
A jegybank körültekintően értékeli a kockázati megítélés tartós javulását: a külső egyensúlyi folyamatoknál a folyó fizetési mérleg egyenlegét, és a cserearányok változását, a devizapiac és az állampapírpiac, illetve az energia- és gázárak alakulását.Kiemelte: a nemzetközi környezetben követik a befektetői hangulatot, a globálisan meghatározó jegybankok várt kamatpályáit.
Hozzátette, hogy a nagy jegybankok a várakozásoknak megfelelően alakították a kamatszintet.
A 13 százalékos alapkamatról elmondta: továbbra sincs döntés az asztalon, a továbbiakban is a fokozatos és óvatos megközelítést alkalmazzák, és a kockázati megítélés tartós javulásával, illetve az infláció mérséklődésével csökkenthető csak az alapkamat.
Az idei gazdasági növekedést érntő kérdésre válaszolva elmondta: ha a termelő ágazatok teljesítményét nézzük, akkor lassabb lehet a növekedés, ugyanakkor a mezőgazdaság jobb eredménye és a szolgáltatások esetében látott növekedés ezeket a negatív hatásokat ellensúlyozhatják.- A jegybank vesztesége a kamatveszteséghez köthető, a jegybanknál jelentkező veszteség ott van a gazdaság szereplőinél: többek között a kedvezményes hitelben részesülő vállalatoknál, a nagyvállalatoknál a kötvényprogram formájában, és a bankadó formájában a költségvetésben - fogalmazott.
Mint mondta, a jegybankok nagyon sok országban komoly veszteségekkel működnek a jelenlegi időszakban.
- A jegybank legfontosabb célja az árstabilitás, a döntések fókuszában továbbra is ez a feladat áll, és folyamatos párbeszédben állnak a kormányzattal - fogalmazott az alelnök a jegybank veszteségével kapcsolatban.
Kérdésre válaszolva elmondta, reális lehet, hogy szeptemberre összeolvadhat az alapkamat és az irányadó kamat szintje.
A Fitch hitelminősítő pénteki adósságminősítésével kapcsolatban elmondta, hogy makrogazdasági szempontból nem lenne indokolt a kedvezőtlen elmozdulás.
A kamatdöntés után a forint árfolyama kissé erősödött, tehát a piacok már beárazták az egynapos ráta csökkentését.
