Vágyak vannak, tettek kevésbé – miért nem tesszük meg az első lépéseket a céljaink felé?
Pénzügy
A magyar lakosság 85 százalékának van valamilyen célja, vágya a következő egy-két évre, amihez megtakarításra lenne szüksége. Több mint felük azonban mégsem tesz félre ezekre – derült ki az OTP Bank felméréséből, amely arra is rávilágított, hogy a leggyakoribb indok a rendszeres spórolás ellen a pénzhiány. Azonban nem kell egyszerre hatalmas összegeket elkülöníteni, rendszeresen, kis összeg félrerakásával is elkezdhető a megtakarítás, amely megalapozza, hogy a vágyakból valóság lehessen. Dr. Dúll Andrea pszichológus segítségével járta körbe az OTP Bank, hogy mi állhat pszichológusi szempontból annak a hátterében, hogy nem kezdenek bele az emberek megvalósítani vágyaikat, és miért nem teszik meg az első lépéseket.
„Új év, új én” – tartja a mondás, amely elég gyakran elhangzik minden év elején, hiszen sokan a januárt egyfajta tiszta lapnak tekintik, ami segít, hogy megszabaduljanak egy-egy rossz viselkedéstől vagy épp bevezessenek egy új szokást az életükbe. Ilyenkor megállunk egy pillanatra és számot vetünk az előző évben elért sikereinkről, történésekről, majd a jövőbe tekintünk és újabb terveket, célokat tűzünk ki magunk elé.
Az OTP Bank friss felmérése szerint a lakosság 85 százalékának van valamilyen célja, vágya az elkövetkező egy-két évre, ezeknek a megvalósításához azonban gyakran félretett pénzre lenne szükség. Ennek ellenére az emberek több mint fele mégsem gyűjt a céljaira. A megtakarítás legnagyobb hátráltató tényezőjeként a megkérdezettek 78 százaléka arra hivatkozott, hogy nincs elegendő pénze a rendszeres spórolásra, 21 százalék arra, hogy jelenleg más élvez prioritást az életében. Ötből egy válaszadónak az elmondása szerint túlságosan sok mindenről kellene lemondania, hogy anyagilag megvalósíthassa a célját, 15 százalék pedig elérhetetlennek érzi a kitűzött céljait.
Az emberi motiváció, azaz a hajtóerők sokrétűek. Közülük a legalapvetőbbek, az élettani szükségletek, melyek kielégítése nem igazán, vagy csak kevéssé tűr késleltetést, ezeken nem szoktunk hezitálni. A magasabb rendű, gyakran tudatos megfontolást, sőt akár erőfeszítést is magukba foglaló hajtóerők (szándékok, vágyak, törekvések) is sokfélék, például aszerint, hogy mennyire akaratvezéreltek: a szándékok és a törekvések inkább kötődnek konkrét, kivitelezhető vagy kivitelezendő célokhoz (előbbiek inkább egyszerűbbek, alkalomhoz kötődőek, utóbbiak inkább hosszabb távúak), míg a vágyak gyakran körvonalazatlanabbak, testetlenebbek
– mondta Dr. Dúll Andrea, pszichológus, az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar egyetemi tanára.
Ez sok esetben a kívánatos cél elérési módját is befolyásolja: amíg a szándékoknak, a törekvéseknek éppen a bennük rejlő akarat és tudatos erőfeszítés miatt nagyobb a célba érése, addig a vágyak gyakran maradnak a vágyakozás szintjén. Ez a folyamat meg is fordulhat: amit az ember kevéssé megvalósíthatónak ítél, gyakran „sorolja át” a vágy kategóriába, ami így maga előtt is sokkal kevésbé célvezérelt és sürgető lesz, ugyanakkor a kissé nosztalgikus érzelmi töltet megmaradhat
– tette hozzá.
A szakember szerint a pénzzel kapcsolatos motiváció ráadásul rá is erősíthet erre:
a jelen válságokkal teli, bizonytalan helyzetekben még erősebb lehet a konkrét, kézzelfogható törekvések és szándékok felerősödése, és hátrább sorolódhatnak a vágyak – a felmérés eredményeiből is következtethetünk erre. Az is fontos, hogy – amint a felmérésből is látszik – az emberek a takarékoskodást, a valamire félre tevést gyakran a nagyobb összegekkel azonosítják, ami elvárásuk szerint majd konkrét célokra mozgósítható lesz. A gazdasági tudatosság azonban fokozható: a kisebb összegű megtakarítások a „sok kicsi sokra megy” pszichológiai élményt valóságossá tehetik.
A felmérés eredményei alapján a legtöbbeknek (27%) 1-5 millió forintra, 23 százaléknak 5 millió forint feletti, 17 százaléknak pedig 500 ezer és 1 millió közötti összegre lenne szüksége ahhoz, hogy a közeljövőben elérni kívánt vágyát megvalósítsa. Korosztályt tekintve a 18-39 évesek azok, akik jelentősebb megtakarításokat is félre tudnak tenni, de bevallásuk szerint nekik is csupán a 4 százalékuk engedheti meg ezt magának. Azonban egy régóta dédelgetett álom megvalósításához nincs szükség drasztikus lépésekre és nagy összegek elkülönítésére – már csupán havi 10 ezer forint megtakarítással évente 120 ezer forint tehető félre, ami két év távlatában már 240 ezer forintot jelent. Ebből is látszik, hogy sok kicsi tényleg sokra tud menni és érdemes belevágni.
A takarékoskodásban az OTP Bank Persely funkciója is segít, egyszerre több különböző célt is be lehet állítani a perselyeknek, amelyekben külön-külön gyűjthető a pénz – kis összegekben is. A konstrukció további előnye, hogy rugalmas, a Perselyből az adott cél elérése előtt részösszeget is kivehetünk vagy teljesen kiüríthetjük, illetve a Perselybe történő rendszeres pénzátvezetés összege is bármikor megváltoztatható. Így tényleg gyerekjáték lesz a megtakarítás.
