5 + 1 ábra arról, miért a visegrádi régió az Európai Unió növekedési motorja

A visegrádi régió gazdasági szerepe egyre erősödik. A régió növekekedése 2017-ben meghaladta az 5 százalékos bővülési ütemet, míg a fejlett európai országokhoz mért növekedési többlet az elmúlt években 2 százalékpont körül alakult.

Az elmúlt években a visegrádi régió bizonyult az Európai Unió növekedési centrumának. Az MNB 5+1-es felzárkózási cikksorozatának hetedik állomásában a visegrádi régió konvergenciájára fókuszálunk. A vizsgált tényezők alapján a régió dinamikus közeledése a fejlett európai országokhoz a sikeres válságkezelésnek valamint a gazdaság élénkítését támogató intézkedéseknek is köszönhető. A fegyelmezett költségvetési politika és a gazdaság általános fehéredését ösztönző reformok hozzájárultak ahhoz, hogy a visegrádi régió felzárkózása fenntartható legyen a jövőben is.

Az elmúlt bő két évtizedben a visegrádi országok gazdasági súlya Európán belül több mint a duplájára emelkedett.

Előretekintve a visegrádi régió gazdasági szerepe tovább erősödhet. A régió növekedése 2017-ben meghaladta az 5 százalékos bővülési ütemet, míg a fejlett európai országokhoz mért növekedési többlet az elmúlt években 2 százalékpont körül alakult. Az elmúlt fél évtized során kiegyensúlyozott szerkezetű gazdasági növekedés jellemezte a régió országait, a konvergenciához az erős belső kereslet és a beruházási konjunktúra járult hozzá.

A sikeres válságkezelés és a következetes gazdasági reformoknak köszönhetően a visegrádi régió felzárkózási pályára állt. 

Az egy főre eső GDP-ben mért gazdasági teljesítmény mind az Egyesült Államokhoz, mind az Európai Unióhoz képest hamarabb érte el és haladta meg a válság előtti szintet. Ezzel szemben a mediterrán országok gazdasági teljesítménye elmarad a válság előtti szintektől.

Bár jelentős lemaradással indult a régió az Európai Unió átlagkereseteivel szemben, az utóbbi időben a bruttó átlagkeresetek dinamikus emelkedést mutattak. 

2010 óta a visegrádi régió bruttó átlagkereset növekedési üteme csaknem kétszerese volt az eurozóna dinamikájának. A munkát terhelő adók csökkentése és a foglalkoztatás bővülése egyaránt a bérek jelentős emelkedését eredményezte a régió országaiban. A bruttó átlagkereset növekedési üteme 2017-ben Magyarországon megközelítette a 13 százalékot, amelyhez a feszes munkaerőpiac mellett a bérmegállapodás, azon belül a minimálbér és a garantált bérminimum emelése, valamint a szociális hozzájárulási adó csökkentése is hozzájárult.

Az eurozónához képest mérsékeltebb és csökkenő adósságráta jellemzi a visegrádi régiót.

A visegrádi országok átlagos GDP-arányos államadósság-rátája több mint 80 százalékponttal alacsonyabb a mediterrán országok és 30 százalékponttal az eurozóna országainál. A visegrádi országcsoport adósságának leépítését a kedvező konjunktúrának köszönhetően a hólabdahatás és az elsődleges egyenlegen keresztül a költségvetési politika támogatják. A visegrádi országokon belül a 2002 utáni eladósodási folyamat öröksége miatt még Magyarországon a legmagasabb az államadósság-ráta értéke. A 2010 után megvalósult költségvetési fordulatnak köszönhetően azonban 2011 óta az Európai Unió országai közül egyedül Magyarországon csökkent a GDP-arányos államadósság minden évben. 2010 és 2017 között az Európai Unión belül Magyarország adósságrátája mutatta a negyedik legnagyobb mértékű csökkenést. A visegrádi országok közül Csehországban és Lengyelországban némileg mérséklődött a GDP-arányos államadósság, míg Szlovákiában csaknem 10 százalékponttal emelkedett 2010 óta. A mediterrán országokban ez idő alatt 30 százalékponttal emelkedett az adósságráta.

A foglalkoztatás gyors ütemű bővülése teremtette meg a gazdasági növekedés alapját a visegrádi országokban.  

A válság előtt a visegrádi régió foglalkoztatási rátája elmaradt az eurozóna átlagától, a foglalkoztatás folyamatos bővülése következtében azonban már 2017-ben meghaladta mind az eurozóna, mind a mediterrán országok átlagát. Magyarország esetében a foglalkoztatási ráta a második legnagyobb mértékben javult az Európai Unióban. A foglalkoztatás kiemelkedő bővüléséhez nagymértékben hozzájárult a munkára rakódó terhek mértékének csökkentése. A mediterrán országok erősen progresszív személyi jövedelemadó rendszerével ellentétben a régió országait egy, illetve némely országban két adósáv jellemzi. Kiemelendő, hogy az egységnyi megszerzett többletjövedelemre rakódó adóteher nagyságát kifejező marginális adóék Magyarországon csökkent a legnagyobb mértékben, mintegy 18 százalékkal, az Európai Unióban 2010 és 2017 között. 2017-ben a visegrádi országok marginális adóéke 8,5 százalékkal alacsonyabb, mint az eurozóna országainak átlagos mértéke.

A foglalkoztatás bővülésével párhuzamosan a munkanélküliségi ráta is jelentősen csökkent a régió országaiban. 

A visegrádi országcsoport mindegyik tagja jelentős lépéseket tett a munkavállalás ösztönzésére, ami megmutatkozik a munkanélküliségi ráta meredek csökkenésében is. A történelmi mélypontra süllyedő munkanélküliségi ráta és a megemelkedett foglalkoztatás jelzi, hogy a legtöbb visegrádi ország megközelítette a teljes foglalkoztatást. Ezzel szemben a mediterrán országok nehézkes kilábalását mutatja, hogy sem a munkanélküliségi rátában, sem a foglalkoztatásban nem tudták elérni a válság előtti értékeket. A visegrádi régióban a kedvező munkaerő-piaci fejlemények a személyi jövedelemadó, valamint a társadalombiztosítási járulékok emelkedésén keresztül összességében növelték a költségvetések bevételét, amit az elmúlt években az adóelkerülés csökkentésére és a gazdaság fehérítésére tett intézkedések támogattak. A munka ösztönzése és a gazdaság fehérítése támogatja a költségvetési stabilitást és mozgásteret biztosít további versenyképességi intézkedéseknek.

A visegrádi régió demográfiai folyamatainak javítása érdekében számos családpolitikai intézkedés történt, amelyek között kiemelt szerepet kap a gyermekvállalás elősegítése. 

Az alacsony termékenységi ráta az Európai Unió valamennyi tagországában kihívást jelent. A visegrádi régiót emelkedő születésszám és növekvő termékenységi ráta jellemzi, amelyhez célzott családtámogató programok is hozzájárultak. Bár a legtöbb európai országban a nők esetében egyre kitolódott az első gyermek vállalásának átlagéletkora, a visegrádi országcsoportban ez a mutató több mint 2 évvel előzi meg az Európai Unió átlag életkorát (29) 2016-ban. A mediterrán országokban ezzel szemben (Portugáliát leszámítva) minden országban mérséklődött a születésszám, továbbá a termékenységi ráta csökkenésével párhuzamosam a nők átlagosan 1,5 évvel később vállalják első gyermeküket, mint az Európai Unióban. A termékenységi ráta emelkedése hosszabb időhorizonton képes hozzájárulni a kedvezőtlen demográfiai folyamatok megváltozásához.

Palotai Dániel a Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatója és főközgazdásza, Végh Noémi a Magyar Nemzeti Bank Költségvetési elemzési főosztályának elemzője.

Témában megjelent cikkeink:

5+1 ábra arról, hogyan zárkózik fel Magyarország Európához

5+1 ábra arról, hogyan zárkózik fel Magyarország Ausztriához

Ezen múlik, mikorra közelíthetjük meg a német színvonalat

5 + 1 ábra arról, hogyan zárkózhat fel Magyarország Franciaországhoz

5 + 1 ábra arról, hogyan zárkózik fel Magyarország a Benelux államokhoz

5 + 1 ábra a magyar válságkezelés eredményeiről a mediterrán régióval szemben