Egyre több a budapesti dugó: több százezer új kocsi árasztotta el az utakat

Elemzések2023. máj. 4.D.J.

Több mint félmillióval nőtt a forgalomban lévő gépjárművek száma 2000 óta. Még a koronavírus-járvány se tudott megálljt parancsolni az autószám növekedésnek.

Csúcsidőben átjutni a fővároson igazi türelemjáték. A pesti autósok annyi időt töltenek a dugókban, hogy egy év alatt az araszolgatásokból átlagosan 92 órányi jön össze. Az majdnem négy teljes nap. A navigációs rendszerekkel foglalkozó Tomtom adatai szerint ahhoz, hogy valaki Budapesten 10 kilométert megtegyen rendszerint bő 21 percre van szükség.

De ebbe a számba már az is be van kalkulálva, amikor a nap derekán viszonylag könnyen lehet hasítani a városban.

Az áldatlan állapotok részben azzal is okolhatóak, hogy egyre többen élnek Budapest vonzáskörzetében. Aki pedig kiköltözik az agglomerációba, az általában, ha csak nem a sarki boltba kell leugrani, hanem picit messzebbre kell menni, inkább kocsiba pattan.

Az elmúlt tíz évben Pest vármegye lakossága körülbelül 120 ezer fővel nőtt.

Az se segít, hogy a főváros körül fekvő települések tervezésénél nem számoltak ekkora lakosságbővüléssel, az úthálózat pedig nincs felkészülve a mostani forgalomra.

Ám önmagában ez még nem magyarázza az utakon uralkodó tumultust. Az már igen, hogy a személygépkocsik még a lakosságbál is gyorsabb tempóban sokasodnak. Pest vármegyével ellentétben Budapest lakossága jó ideje stagnál, de autókból így is egyre több van.

Az elmúlt időszakban az se változtatott a helyzeten, hogy a COVID némi bezárkózásra kényszerítette a lakosságot.

A garázsokban és a parkolókban így is egyre több autó foglalta a helyet. Nem véletlen, hogy a fővárosban a szomszédok között rendre visszatérő konfliktus-forrást jelent a parkoló-helyek elfoglalása. Budapesten csak 2020 óta úgy 20 ezerrel nőtt a forgalomban lévő személygépkocsik száma.

Összességében pedig Közép-Magyarországon 2000 óta fél millióval több autó szeli az utakat.

Jellemző, hogy a kertvárosi részeken már egyáltalán nem okoz meglepetést, ha egy családnak két vagy három kocsija is van.

Személygépkocsik száma Közép-Magyarországon (2000-2022)

  2000 2002 2007 2012 2017 2022
Budapest 559 100 594 246 596 640 565 563 633 554 710 752
Pest vármegye 268 279 324 026 412 921 422 107 512 819 618 051
Közép-Magyarország 827 379 918 272 1 009 561 987 670 1 146 373 1 328 803
Forrás: KSH

Ezer főre jutó személyautók száma Közép-Magyarországon (2000-2022)

  2002 2007 2012 2017 2022
Budapest 341 351 327 361 416
Pest vármegye 297 350 347 411 466
Közép-Magyarország 324 351 335 382 438
 Forrás: Növekedés.hu, KSH adatai alapján

Ha az év végétől megindul a beharangozott gazdasági növekedés, akkor ezek a számok tovább fognak pörögni.

A plafon még messze van, hisz Magyarországon lakosságarányosan a kocsik száma nem is számít magasnak.

Az Európai Unióban átlagosan ezer főre 560 személyautó jut. Luxemburg a rekorder, ahol ez a mutató 696-on áll, de Olaszországban is 666, míg Lengyelországban például 662 kocsi jut ezer lakosra. A térségünkben többen is átlépik az uniós átlagot, köztük Csehország, Horvátország, Szlovénia és Észtország is.

Ezer főre jutó autók száma néhány uniós országban

Luxemburg 696
Olaszország 666
Lengyelország 662
Horvátország 651
Észtország 609
Szlovénia 598
Németország 580
Csehország 573
Ausztria 572
Franciaország 570
Spanyolország 532
Finnország 497
Svédország 479
Szlovákia 448
Magyarország 401
Románia 376
Lettország 353
 Forrás: ACEA

A budapesti közlekedés kezelése tehát várhatóan egyre nagyobb kihívás lesz. A fővárosnak mindenesetre van egy közlekedésfejlesztési stratégiája: a 2030-ig szóló Budapesti mobilitási terv (BMT). A jelenleg érvényben lévő stratégia 2019-ben lett elfogadva. A felülvizsgálata jelenleg is zajlik.

A BMT-ben a projektötletek és a feladat jellegű projektek nélkül a felsorolt beruházások összértéke egyébként 4160 milliárd forint.

A felsorolt projektek között egyebek mellett az 1-es metróvonal régóta belengetett meghosszabbítása is szerepel.