Ennyit az összeszerelő országról - évente százmilliárd fölött költ a Bosch hazánkban kutatás-fejlesztésre

A világon második CU.BE digitális élményközpontját adta át a Bosch Budapesten, amely az ipari digitalizáció legújabb eszközeinek segítségével mutatja meg, mire képes a modern gyártástechnológia.

Miniatűr ipar 4.0-s gyártósor, okos szerelőállomások, együttműködő robotok, digitális iker, hálózatba kapcsolt hidraulika és energiahatékony megoldások segítik a látogatókat, hogy az interaktív térben elmélyüljenek a negyedik ipari forradalom vívmányaiban. A német tulajdonú óriáscégnek nem ez az első innovatív lépése Magyarországon.

Hazánkban több mint 3500-an dolgoznak a Bosch-nál kutatás-fejlesztés területén, ezzel Magyarország ad helyet a cég negyedik legnagyobb K+F központjának a világon, Németország, India és Kína után.

Csak tavaly 112 milliárd forintot fordított kutatás-fejlesztésre nálunk. Most megkérdeztük, milyen fejlesztések zajlanak nálunk, mivel foglalkoznak az itteni szakemberek.

- Magyarországon a Bosch autóipari fókuszú gyártási és fejlesztési tevékenysége egyre inkább a jövő mobilitása, kiemelten az elektromobilitás köré összpontosul. A Budapesti Fejlesztési Központban háromezer szakember – programozó, villamosmérnök, gépészmérnök, fizikus – formálja a jövőt, az elektromobilitás és az automatizált vezetés területén, például ultrahang-, radar- és kameraalapú vezetéstámogató rendszerekkel - mondja a Növekedés.hu-nak Bodó Teodóra, a Bosch csoport kommunikációs és kormányzati kapcsolatok igazgatója Magyarországon és az Adria régióban.

Az elmúlt évek egyik legnagyobb beruházásaként tavaly elkészült a cégcsoport legújabb gépjárműtechnológiai fejlesztőközpontja, a Bosch Budapest Innovációs Kampusz, ahol 1800 munkahely, kutató- és tesztlaborok, valamint tesztcsarnok és többféle burkolatú szabadtéri tesztfelület is helyet kapott.

Emellett a vállalat a ZalaZone szomszédságában egy új autóipari kutató-fejlesztő és tesztelő központ építésébe kezdett.

A Bosch szerepet vállal az elméleti és a gyakorlati képzésben is, lehetőséget biztosít diákoknak, hogy gyakornokként vagy akár részmunkaidőben dolgozzanak a vállalatcsoportnál, emellett világszínvonalú eszközökkel is támogatja a képzőhelyeket. Tavaly hozták létre az ELTE-Bosch Mesterséges Intelligencia Ipari Tanszéket, amely az első ilyen intézmény az országban, idén pedig megnyílt a BME-Bosch Innovatív Járműtechnológiai Kompetencia Központ. Emellett együttműködünk többek között a Budapesti Gazdasági Egyetemmel, a Debreceni Egyetemmel, a győri Széchenyi István Egyetemmel, a Miskolci Egyetemmel, az Óbudai Egyetemmel is. 

Budapesten a fejlesztők többsége már az autók szoftverén dolgozik

Az elektromobilitás elterjedése számos változást hoz az autóiparban, például mára elképesztően felértékelődött az autót vezérlő szoftver szerepe. Rákérdeztünk, hogy az egyik legnagyobb autóipari beszállítóként, hogyan reagáltak erre?

A szoftverfejlesztés egyre hangsúlyosabb szerepet tölt be az autóiparban. A szoftveralapú járművek felé mutató tendencia miatt ez a piac 2030-ra várhatóan jelentősen meghaladja majd a 200 milliárd eurót. Ez háromszor annyi, mint 2020-ban volt.

A Bosch csoport várakozásai szerint 2030-ra világszerte az autóipari K+F ráfordítások mintegy 30 százaléka a szoftverek fejlesztéséről szól majd, ez az arány nálunk már most magasabb - válaszolt Bodó Teodóra.

Sőt, éppen a szoftveralapú autóipari fejlesztések irányába mutató trendek miatt döntött úgy idén a Bosch, hogy átszervezi az autóipari beszállítói üzleti területét, és önálló üzleti szektorként működik majd a Bosch mobilitás. Ennek célja, hogy egyetlen területről, gyorsabban és jobban szolgálják ki a meglévő és a várható új ügyfeleket.

A Bosch mobilitás kutatás-fejlesztési területen dolgozó munkatársainak fele szoftvermérnök, Magyarországon a Budapesti Fejlesztési Központban dolgozó fejlesztők többsége szoftverekkel foglalkozik.

A szoftveralapú járműveknek két komoly előnyük is van. Az egyik a fejlesztés gyorsasága: ahelyett, hogy éveket venne igénybe, a jövőben napok kérdése lesz az új funkciók bevezetése a már meglévő rendszerekben. A másik előny pedig a szoftver- és hardverfejlesztés szétválasztása, ami azt jelenti, hogy a szoftverfrissítéseknek köszönhetően hosszabb ideig megőrizhetjük az autók újszerű jellegét -tudtuk meg Bodó Teodórától.

80 milliárd eurós árbevétel a cél

A Bosch csoport teljes magyarországi nettó árbevétele 2255 milliárd forint volt tavaly, ami 32 százalékkal meghaladja az egy évvel korábbi teljesítményt; a bővülés euróban számítva 21 százalékot tett ki.

Kérdésünkre elárulják, ebből a vállalatcsoport magyarországi leányvállalatai a gyártáshoz és a fejlesztéshez kapcsolódva tavaly az egy évvel korábbinál 55 százalékkal többet, 155 milliárd forintot költöttek beruházásokra.

- Magyarországon a gyártási és fejlesztési tevékenység egyre inkább a jövő mobilitása, kiemelten az elektromobilitás köré összpontosul. A Bosch célja, hogy mobilitási megoldásaival 2029-re világszerte több mint 80 milliárd eurós árbevételt érjen el - fogalmazott a kommunikációs igazgató.