Már Kína dominálja a legnagyobb globális bankok rangsorát

Miközben érkeznek az amerikai nagybankok gyorsjelentései, kevesebb figyelem irányul arra, hogy az angolszász országok és Európa folyamatosan egyre kisebb súllyal bír a globális gazdaságon belül, a Távol-Kelet jelentősége évről-évre növekszik. Utóbbin belül különösen Kína előretörése hangsúlyos.

A teljes globális GDP-hez való hozzájárulása alapján Kína jelenleg a világ második legnagyobb gazdasága, a világ legnagyobb vállalatainak sorában pedig egyre több kínai céggel találkozhatunk.

Az elmúlt 10-13 évben Kína szerepe a pénzügyi szektorban is felértékelődött. Ezt jól mutatja, hogy a világ legnagyobb bankja között egyre több kínai pénzintézetet találhatunk.

Mérlegfőösszeg alapján számítva a világ 10 legnagyobb bankja közül 2023-ban 5 kínai volt, 2 amerikai, 2 francia és 1 japán. Brit intézet a top 10 bank között nem szerepelt.

Nagy-Britanniai székehellyel rendelkező bank a világ 20 legnagyobb mérlegfőösszeggel rendelkező bankja közt sem található. Mérlegfőösszege alapján a legnagyobb brit bank a Barclays, globálisan nézve csak a 24. legnagyobb pénzintézetnek számít.

A világ 24. legnagyobb bankja pozíciót akár jónak is tekinthetnénk, korábban azonban sokkal nagyobb volt a brit bankok globális jelentősége. Tizenhárom évvel ezelőtt, 2010-ben, a nagy pénzügyi válságból való kilábalás időszakában a Barclays még a világ 5. legnagyobb bankja volt, míg a szintén brit HSBC Holdings a harmadik, a Royal Bank of Scotland pedig a második legnagyobb bank volt globális összehasonlításban.A 10 legnagyobb mérlegfőösszegű bank között még nem szerepelt kínai intézet (a 11. helyre fért fel akkor a Kínai Ipari és Kereskedelmi Bank). A világ legnagyobb bankja a francia BNP volt, a top 10 bank közül 6 európai 3 amerikai és 1 japán volt.

Mindez azt jelenti, hogy miközben Kína szerepe a pénzügyi szektorban hatalmasat nőtt, addig Japán megtartotta a pozícióját, az Egyesült Államok jelentősége kissé mérséklődött. A legnagyobb vesztese az utóbbi időszaknak az európai bankszektor, hiszen Európa jelentősége kétségtelenül mérséklődött.

Ennek oka több tényezőre vezethető vissza. A mostanra egyre élesebben megmutatkozó folyamatok valójában a 2008-as pénzügyi válság idején gyökereznek.

Kína gazdasági növekedése már a 2000-es években lendületet vett, ezzel párhuzamosan a kínai pénzügyi szektor is folyamatosan erősödött. Miközben Kína csillaga felívelőben volt, a nyugati világot alapjaiban rengette meg a pénzügyi válság.

Bár a globális kereslet mérséklődése a kínai gazdasági növekedésre is negatív hatással volt, valójában Kínát akkor még nem ütötte meg élesen a globális válság, sőt, még új lendületet is adott Kína gazdasági expanziójának, mivel a válság hatására tisztult a piac nyugaton, ahová így könnyebben be tudtak törni a kínai cégek.

Eközben az európai és amerikai gazdaság komoly nehézségekkel küzdött: a bankszektor is a 2008-ban kipattant bankpiaci fertőzés hatásait nyögte, ami megkönnytítette a kínai bankok előzését.

Habár az egész válság az Egyesült Államokból indult, végül már középtávon is Európa járt a legrosszabbul a krízissel. Ennek oka, hogy az amerikai válságkezelés sokkal sikeresebbnek bizonyult, mint a megszorításokra épülő európai.

Így míg Európában sokáig elhúzódott a válságból való kilábalás, addig az Egyesült Államok viszonylag hamar továbblépett a krízis okozta problémákon, a Kínai gazdaság pedig ugrásszerűen növekedett.

Nagy-Britannia helyzete Európán belül is speciális, mivel esetükben a Brexit is rombolta a gazdaságot és rontotta a brit bankok pozícióit.

Összességében tehát Európa, különösen Nagy-Britannia súlyának mérséklődése, és Kína felértékelődése a globális pénzügyi szektorban egy összetett folyamat eredménye.

H a mérlegfőösszeg mellett más pénzügyi mutatók alapján állítunk fel globális toplistát, Kína szerepe akkor is megkérdőjelezhetetlen.

Az éves bruttó árbevétel alapján a világ két legnagyobb bankja kínai, a top 10-ben pedig összesen 3 kínai bank szerepel. 

Az árbevétel alapján a brit HSBC is szerepel a 10 legnagyobb bank között.

Ha a bankok piaci kapitalizációját nézzük, a legnagyobb bank 2023-ban amerikai volt, de a világ 10 legértékesebb bankja közül 4 már kínai.

Összességében Kína térnyerése annak ellenére is látványos, hogy az elmúlt 3 év gazdasági nehézségei természetesen a távol keleti-országra is negatív hatással voltak.

Azonban fontos figyelembe venni, hogy míg Kína esetében a gazdaság lassulása évi 4-5 százalékos GDP növekedést jelent, addig Európa 1-1,5 százalékos növekedéssel, és a megszokottól még mindig sokkal magasabb inflációval küzd.

Ezt nyilvánvalóan a pénzügyi szektor is megérzi, hiszen a rossz gazdasági teljesítmény többek közt visszaveti a hitelezést, miközben nőhet a nem teljesítő hitelek aránya (utóbbi eddig nem következett be) és még sorolhatnánk.

Az európai és az amerikai bankok helyzetét a jegybankok szigorú monetáris politikája miatt historikus távlatokban is rendkívül magasnak tekinthető kamatkörnyezet is rontja.

Így összességében a kínai pénzintézetek a jövőben akár még nagyobb globális jelentőségre is szert tehetnek. Ugyanakkor Kínában is vannak kockázatok a bankszektorban, melyek főleg a kínai ingatlanpiachoz kötődnek: egy kínai ingatlanpiaci krízis akár teljesen felül is írhatja a kiaalkult rangsort.

Ettől függetlenül, már eleve a hatalmas belső piac miatt a kínai bankok jelentősége még egy építőipari krízis esetén is megkérdőjelezhetetlen maradna.