"Nagy az elégedetlenség, de nem fogják az utcáról megdönteni az orosz rezsimet"

Elemzések2022. okt. 5.Sz.A.

Sorozóirodákat gyújtanak fel, és naponta 1000-4000 főt tartóztatnak le Oroszországban a részleges mozgósítás elleni tüntetések vagy a bevonulás megtagadása miatt. Passzív ellenállás alakult ki, de sem a lakosság körében, sem pedig a gazdasági és a politikai eliten belül nem lehet arra számítani, hogy a jelenlegi rendszer megdöntsék Oroszországban - hangzott el a Hungarian Conservatives szakmai fórumán.

Passzív ellenállás bontakozik ki Orozországban a részleges mozgósítás bejelentése után – mondta el Bendarzsevszkij Anton, Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány szakmai igazgatója a Hungarian Conservatives szakmai fórumán.

Első körben azokat hívták be, akik 2014 után rendelkeztek harci tapasztalattal, vagyis a Krím-félsziget megszállása és annektálása idején, vagy azt követően szereztek katonai tapasztalatot. Most már azokat is mozgósították, akik 2014 előtt töltötték be a sorkatonai szolgálatot, és ha ez sem jár eredménnyel, akkor a harmadik kör jöhet, amikor a 18 és 60 év közötti férfi lakosság következhet. 

A háború elindítása után elindult egy kivándorlási hullám Oroszországból, ekkor 2-300 ezer ember hagyta el az országot, jelentős részben azok, akik nem értettek egyet a háborúval, vagy már akkor tartottak a besorozástól. Most egy újabb kivándorlási hullám látható: Grúzia határában 30 kilométeres sor áll, Kazahsztánba 200 ezer ember jutott át a mobilizáció bejelentése utáni napokban.Most azok is menekülnek, akik eredetileg még támogatták a háborút - mondta Bendarzsevszkij Anton, aki példaként hozta, hogy a grúz határnál várakozók körében akadnak olyanok is, akik korábban a háború jeleként használt Z betűt az autójukra tették.Sorozóirodákat gyújtanak fel, naponta 1000-4000 főt tartóztatnak le, főleg azokat, akik a mozgósítás ellen tüntetnek, vagy megtagadják a bevonulást. Eredetileg a hivatalos felmérések szerint az orosz lakosság 76 százaléka támogatta a különleges katonai hadműveletet, a tévében képeket láttak egy távoli háborúról, amelyben az orosz kisebbség jogait védik.

Most azonban megváltozott a helyzet, az orosz lakosság a saját bőrén érzi a különleges hadműveletnek nevezett háborút, ezért is halogatta eddig Putyin a mozgósítást

- mondta a külpolitikai szakértő.

Bendarzsevszkij Anton szerint mindezek ellenére sem várható a rendszer megdöntése a lakossági tiltakozások révén, ahogy általában az autokráciák esetében ez jellemző.

Túl magas az aktív tiltakozás kockázata, egy olyan közösségi posztért is büntetés jár, ha nem a hivatalos forrásokból merít a háborúval kapcsolatban. Akár 8 év börtönnel sújtható, aki tiltakozik a háború ellen, vagy a fiatal férfiakat azonnal behívják a frontra.

Nem várható, hogy a lakosság körében aktív ellenállás bontakozzon ki, a politikai és gazdasági elitek pedig hallgatnak. A 10 leggazdagabb orosz közül 7-8 szólalt fel a háborúval kapcsolatban, az invázió kezdete után, de semleges módon nyilvánultak meg. A gazdasági elit többsége hallgat, vagy már elhagyta Oroszországot.

A politikai eliten belül sincs ellenállás, sőt a héják álláspontja nyert, vagyis azok kerültek meghatározó helyzetbe, akik keményebb fellépést kéret Putyintól

- tette hozzá a külpolitikai szakértő.

A kárpátaljai magyarokkal kapcsolatban kiemelte, hogy a besorozás miatt sokan már életüket vesztették az orosz-ukrán fronton. Eközben pedig Oroszország irájátszik a különböző nemzetiségek közötti ellentétekre, ami az elmúlt években is jellemző volt.

Az állítólagos ukrán földvásárolásokkal kapcsolatos hírekről kifejtette: nem igaz, hogy amerikaiak vásárolták volna fel az ukrán termőföldeket. 2001-ben ugyanis földeladási moratóriumot vezettek be Ukrajnában, azzal a céllal, hogy ne alakuljon ki földkoncentráció.

Jelenleg is csak ukrán magánszemélyek vásárolnak földeket Ukrajnában, tehát külföldi cégeknek ez továbbra sem engedélyezett, az ukrán földek 9-10 százaléka lehet külföldi kézen még korábbi időszakokból.

Az ukrán helyreállítás becsült költsége 5-600 milliárd dollár lehet eddig.A konfliktus befagyása az egyik legrosszabb verzió lehet az ukránok számára, mert gazdaságilag teljesen felőrölheti az országot.

- Jugoszávia szétesése után az utódállamok újjáépítése egy jó példa lehet arra, hogy viszonylag gyorsan talpra lehet állítani a gazdaságokat - mondta a külügyi szakértő.

Kérdésre válaszolva kifejtette, hogy Oroszország nem fog elfogadni egy olyan köztes megoldást, mint például Észak és Dél-Korea esete, mert ez csak átmeneti állapotot tükrözhet, Moszkva pedig csak győzelmet fogadhat el.