Putyin dühöng: nem azt kérte a szakadár köztársaság, amit várt tőle

Elemzések2024. feb. 29.F. P.

A Moldovától 30 éve elszakadt Dnyesztermenti Köztársaság szerdán védelmet kért Moldova vámjaival szemben - de nem csak Oroszországtól, hanem az európai szervezetektől is. Ha minden igaz, a Kreml egész más kérést várt.

Szerdán jelent meg az a hír, hogy a Moldovából kiszakadt, lényegében senki által el nem ismert Dnyesztermenti Köztársaság, orosz nevén Pridnyesztrovie, védelmet kért az orosz parlament két házától Moldova fokozott nyomásgyakorlásával szemben. A nyomásgyakorláson azt értették, hogy Moldova 18 százalékos vámot vetett ki a Dnyesztermenti Köztársaságból érkező árukra, aminek tulajdonképpen

inkább örülniük kéne, hisz ezek szerint Moldova önálló országként tekint rá.

Nem kérte a medve ölelését

Az ügy érdekessége, hogy az rbc.ua szerint a kérés egy megrendezett jelenet volt az orosz elnökválasztás előtt, és nem egészen úgy sikerült, ahogy azt a Kreml szerette volna az ukrán védelmi minisztériumhoz tartozó titkosszolgálat képviselője, Andrii Juszov szerint. A cél ugyanis az lett volna, hogy a Dnyesztermenti Köztársaság kérje felvételét az Oroszországi Föderációba, ahogy ezt korábban az Ukrajnától elszakadt Donyecki és Luhanszki Népköztársaságok is tették. 

Eleve nem volt egyszerű egy olyan szervet összehívni, amely egyáltalán képviselni tudta a köztársaságot, hisz utoljára 2006-ban gyűltek össze a képviselők, akik így kérdés, hogy milyen felhatalmazás alapján tartották meg ülésüket 18 év után. Ráadásul a védelemről szóló kérést az európai szervekhez is eljuttaták, ami arra utal, hogy valóban a Kreml gyakorolhatott nyomást, de végül olyan nyilatkozat született, ami nem sok jelentőséggel bír. Ha valamelyik európai szervezet megkéri Moldovát, hogy ne szedje be a vámot, ezzel máris megoldódhat a kérdés, vagyis Transzdnyisztria ezzel semmilyen elköteleződést nem vállalt Oroszország felé.

Nem tudni, kiderülnek-e további részletek az ügyről, de beleillik Putyin választási terveibe, hogy újabb elszakított nemzetrész kérje viszzatérését az orosz anyaországhoz. Ezt olyan sikerként adhatta volna el meggyötört népének, amivel indokolható a két éve tartó háború, és ennek minden kellemetlen hatása.

Különös képződmény

A Dnyesztermenti Köztársaság egy valóban különös képződmény: azt a második világháború után csatolták Moldovához, mint szovjet köztársasághoz. Moldovától a Dnyeszter folyó választja el, amely sok évszázadon át volt a Románia egyik elődállamaként létező Moldova keleti határa, egészen 1812-ig, amikor Oroszország elfoglalta a Prut folyóig terjedő románok által lakott részt, és 1918-ig meg is tartotta.

Ekkor visszakerült az immár egységes Romániához, de aztán a Molotov-Ribbentrop paktum záradéka értelmében ismét orosz (szovjet) kézre került, majd a második világháború végén szovjet köztársaságként csatolták a birodalomhoz, immár a dnyeszteren túli keskeny sávval kiegészítve.

Mini-Szovjetunió

A Szovjetunió felbomlásakor sokan arra számítottak, hogy Moldova csatlakozik Romániához, de miután lakosságának harmada orosz (emellett gagauzok és bolgárok is élnek az országban), ennek nem volt megfelelő támogatottsága. A Dnyeszter túloldalán lévő terület viszont, amely döntően korábban odatelepített oroszok által lakott, harcok során elszakadt Moldovától, és egyfajta senkiföldjeként működik.

Kialakult a területen egy mini-Szovjetunió, miután inkább szovjet, mint orosz identitása volt a lakosságnak.

A mai Oroszország már kevéssé vonzó

Ma is nehezen határozható meg, hogy minek tekintik magukat, de egy részük újra moldovainak nevezi magát. A két éves háború után már vonzóbbnak tűnhet számukra Moldovához tartozni, mint Oroszországhoz, mivel Moldova már az Európai Unió felé orientálódik, a mai Oroszország pedig távolról sem tűnik vonzó helynek.

Moldova ráadásul nem román, hanem kétnyelvű állam: az orosz lakosság mindkét nyelvet beszéli, de a románok többsége is beszél oroszul, és majdnem mindenki moldovaiként határozza meg identitását.

Túl sok változás most vélhetően nem várható, hacsak Oroszország nem tudna újra egy olyan gigantikus támadást indítani Ukrajna déli részén, melynek eredményeként eljut Transzdnyisztriáig, és azt magához csatolja. Erre sok esély egyelőre nem látszik, ugyanakkor, ha az értesülések helyesek, Putyin bukott egy jelentkezőt, aki felvételt kért volna birodalmába.