Rossz adatok érkeztek: szükség lesz jövőre új akciótervre

Elemzések2019. aug. 2.Szabó Anna

A nyugat-európai gazdasági lassulás minket sokkal jobban érint: a magyar export értéke a hazai GDP 80 százaléka, a külföldi tulajdonú, itthon működő cégek hozzájárulása a GDP-hez nálunk a legmagasabb az EU-ban. A hazai vállalatok termelékenysége pedig a régiós szinthez képest alacsonyabb.

Az euróövezeti növekedés jelentősen lassult, mindössze egy százalék körüli szintre olvadt, a legutóbbi amerikai GDP-adat is romlást mutat, tíz év után a Fed kamatot csökkentett, és az Európai Központi Bank is visszaesésre számít - komoly figyelmeztető jelek, amelyek a külgazdasági környezetünk megváltozását mutatják.

A nemrég elindult 13+1 pontból álló gazdasági akcióterv után jövőre újabb kettő következhet Orbán Viktor kormányfő bejelentése szerint, amire - a legfrissebb nyugat-európai adatok alapján - nagy valószínűséggel szükség is lesz.

Ennek egyik legfontosabb indoka, hogy

a magyar GDP értékének 80 százalékát teszi ki az export volumene, ilyen mértékű külgazdasági kitettséggel kevés ország rendelkezik, ráadásul a nálunk működő vállalatok hozzájárulása a GDP-hez több mint 50 százalékban külföldi cégektől függ, ami a legmagasabb arány az Unióban az Eurostat adatai szerint.

A kivitel tehát annak ellenére is kulcsfontosságú, hogy a külkereskedelmi többletünk az import emelkedése (amely a hazai fogyasztás fellendülésének egyik következménye) miatt olvad, igaz, jövőre némi javulás várható az export-import egyenlegben. 

Másrészt a nyugat-európai visszaesés következtében a külföldi vállalatok itthoni működőtőke-befektetéseiben is csökkenést jósolnak jövőre a legnagyobb kutatóintézetek. Mindez az uniós források fokozatos apadásával, a 2014-2020-as terv kifutásával lényegesen ronthatja a beruházási rátát jövőre.

A Századvég Gazdaságkutató becslése szerint idén a beruházások még 9,8 százalékkal nőnek, jövőre azonban már csak 3,9 százalékos emelkedésre lehet számítani.

Másik fontos tényező, hogy jelentős a GDP emelkedésének ütemváltozása az euróövezetben: a tavalyi harmadik negyedévi 1,7 százalékról már csak 1,1 százalékos volt a növekedés idén július végén.

A munkanélküliségi és foglalkoztatottsági adatokra összességében nem lehet panasz, de országokra lebontva a kettészakadás, és a kétsebességű fejlődés konzerválódását lehet látni. Dél-Európa nagy része továbbra is strukturális növekedési problémákkal küszködik, a legrosszabb helyzet az olaszoknál alakult ki, ahol jövőre egyáltalán nem várható növekedés, hónapok óta tart a kormányválság, és a két kormányzó párt gazdaságpolitikai elképzelése között szinte egyáltalán nem látni átfedést.

Eközben az államadósság-szint is emelkedett az EU-ban, ugyan kis mértékben, de itt és most az a fontos, hogy erre még a konjunktúra idején és az Európai Központi Bank élénkítő programja alatt került sor.

Az euróövezetben 81,9 százalékra nőtt az átlagos államadósság-ráta a második negyedévben, ami a 60 százalékos maastrichti kritériumot alapul véve még akkor is sok, ha a "bűnösök" száma viszonylag alacsony, és gyakorlatilag ezen államok magas adósságszintje húzza fel a közös átlagot. Görögország (182%) Olaszország (134%), Portugália (123%), Belgium (105%) - ezekben az országokban kimagasló az adósságszint az Európai Központi Bank évek óta tartó lazítási politikája ellenére is. Az utóbbi évek gazdasági felívelése idején Svédország, Hollandia, Szlovénia, Ausztria, Románia, Magyarország és Bulgária tudott érdemben adósságot csökkenteni.

Számunkra mindebből a nyugat-európai ráutaltság magas mértéke a leglényegesebb szempont, főleg úgy, hogy

a magas exportunkban magas az importtartalom, vagyis a cél az lenne, hogy az itteni hozáadott értéket kellene emelni távlatilag.

Ehhez kapcsolódik tehát a hazai vállalatok versenyképességének növelése, hogy a magyar vállalatok GDP-hozzájárulását növelni lehessen. A lépésről lépésre tervezhető modellváltás célja, hogy az export és FDI-alapú növekedést egyre inkább a magyar cégek termelékenységének növelése felé lehessen eltolni, annál is inkább, mert a nagyvállalatok és a kkv-k közötti termelékenységi különbség háromszoros, ami a régiós átlagnál kedvezőtlenebb.

Az autóipari ráutaltságunkról, az ágazati gondokról, a szükségszerű változtatásokról, valamint kiemelten a német ipar szerepéről és a német autógyárak előtt álló kihívásokról korábban már több cikkben foglalkoztunk, ezeket itt és itt olvashatja, a német lassulás ránk gyakorolt hatásáról pedig ebben az elemzésben írtunk részletesebben.

Az Európai Bizottság előrejelzése szerint a magyar gazdaság idén 4,4 százalékkal, jövőre azonban már csak 2,8 százalékkal bővülhet,

ami mutatja a nyugat-európai (főleg német) szoros függést, az új akcióterveket tehát mindenképp érdemes a hazai versenyképesség javításával összekötni, ahogy azt a jegybank 330 pontos programjában már korábban javasolta.

Mit mondanak a vállalatvezetők és az EKB?

Annak ellenére erősödhetnek a globális növekedés kockázatai, hogy szakértők várakozásai szerint a nagy központi bankok a kamatok csökkentésére és további lazításokra készülnek – derül ki abból a felmérésből, amelyben 500 közgazdászt kérdezett meg a Reuters hírügynökség a világgazdaság növekedési kilátásairól. A megkérdezettek döntő többsége az Egyesült Államok és Kína közötti kereskedelmi háború káros hatásaitól tart a leginkább.

A legfontosabb államkötvények hozamai estek az elmúlt időszakban, mert a fejlett és fejlődő gazdaságokban is a lassulás jelei látszanak. 

A július 1-24. közötti Reuters-felmérés szerint egyre nyilvánvalóbb a pesszimizmus előretörése, hiszen a vizsgált több mint 45 gazdaság 90 százalékában lassulásra, vagy legfeljebb szinten maradásra számítanak a közgazdászok.

Mi több a negatív kilátások nemcsak az idei évre vonatkoznak, hanem a 2020-as évekre is. 

– Mivel a kereskedelem körüli bizonytalanságok továbbra is fennállnak, annak növekedésre gyakorolt hatása egyre hangsúlyosabbá válik. A globális növekedés lassulására számítunk, sőt, a recesszió bekövetkezésének esélye is nő – mondta Chetan Ahya, a Morgan Stanley globális gazdasági vezetője. Mint hozzátette, a könnyítési ciklus visszatérésére számítanak, de a növekvő bizonytalanságok mindenképpen meglátszanak a makrogazdasági kilátásokon.

Egy külön kérdésre adott válaszban a megkérdezett 250 közgazdász 70 százaléka a korábban vártnál mélyebb visszaesésre számít a kereskedelmi háború okozta problémák miatt. Csak a maradék harminc százalék véli úgy, hogy a globális gazdaság visszatalál a régi kerékvágásba. Ez jelentős változás, hiszen három hónappal ezelőtt még csak a válaszadók fele várt komolyabb visszaesést. A növekedés lassulására annak ellenére számítanak a közgazdászok, hogy az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve (Fed) ismét kamatot vághat, és az Európai Központi Bank (EKB) is további könnyítésre készül. 

Mario Draghi, az EKB elnöke – aki az infláció célérték alatti alakulása miatt aggódik – kijelentette, “a kilátások egyre rosszabbak és rosszabbak lesznek, “ és arra is utalt, hogy további monetáris könnyítések várhatók.

Peter Dixon, a Commerzbank közgazdásza ugyanakkor arról beszélt, hogy kérdéses, a beígért monetáris lazítás eredményre vezet-e majd. “Lassan kifogyunk a monetáris eszközökből, és most talán már a kormányoknak kell elgondolkodniuk azon, hogy milyen fiskális eszközöket vethetnek be.

A megkérdezett közgazdászok csaknem kétharmada arra számít, hogy az Egyesült Államok és kereskedelmi partnerei közötti háború erősödni fog, nyolcvan százalékuk pedig globális könnyítési ciklus elindulására számít.

A Reuters felmérésének másik részében az inflációs kilátásokról kérdezték a szakértőket. A válaszokból kiderült, hogy az előrejelzések szerint az országok jó részében a jegybanki célérték alatt marad a pénzromlás mértéke. A várakozások szerint  ezért hamarosan kamatvágási ciklus indulhat, illetve egyéb eszközök alkalmazásával kezdenek könnyítésbe a központi bankok.