Ukrajna csatlakozása az egyik legfontosabb cél - a soros elnökséget betöltő Belgium szerint

Elemzések2024. feb. 9.Áldott Rebeka

Belgium vette át az Európai Unió soros elnökségét Spanyolországtól január elsején, amit majd júliusban Magyarországnak ad át. Az elnökség, a politikai környezet, az orosz-ukrán háború és a gazdák sztrájkjai miatt, még nagyobb nyomást helyez a belga vezetésre. A Magyar Közgazdasági Társaság Európai Uniós Szakosztályának beszélgetésén az EU-elnökség jelenlegi prioritásait és a korábbi tapasztalatait vitatta meg Jeroen Vergeylen budapesti belga nagykövet és Iván Gábor, az Európai Unió Tanácsa Titkárságának igazgatója és a szakosztály vezetője.

Az idei év első fele nem ígérkezik problémamentesnek, hiszen mind Ukrajnában, mind a Közel-Keleten háború dúl. Az Európai Uniónak szembe kell néznie a klímaváltozással, az energiaválsággal és a Covid-19 következményeivel is.

Ezek mellett, a demográfiai krízis, az energiaválság, a gazdák tüntetése és a mesterséges intelligencia kérdésköre is égető megoldásokat kíván az unió részéről.Belgium tizenharmadjára tölti be az EU-elnökségi posztját,ezt a feladatot először 1958 első félévében teljesítette.

Az unión belüli feszültségekkel és a külső akadályokkal nem is nézhetne szembe alkalmasabb ország, hiszen Belgium töltötte be az elnöki posztot a 2001-es amerikai terrortámadások és a 2010-es európai adósságválság közepette is.

Egyik elnökség sem egyforma. Alázatosnak kell maradnunk, hiszen mindig más helyzettel kerülünk szembe. Folyamatosan elölről kell kezdenünk a folyamatot, hiszen új feladatokat és sok esetben új kollégákat hoz egy-egy EU-elnökség.

- vélekedett Jeroen Vergeylen budapesti belga nagykövet az EU-elnökség sokszínűségéről.

A belga elnökség a „védelem, megerősítés, felkészülés” szellemében kívánja az unió következő félévét vezetni. A prioritásaik közé tartozik a 2027-ig érvényes többéves pénzügyi keretről szóló megállapodás, ami Ukrajna számára egy jelentős segélycsomagot tartalmazna. Emellett a keret fő célja az európai versenyképesség növelése lenne, és kiemelt támogatást kapna a Stratégia technológiák Európáért Platform (STEP).

Belgium feladata a következő ciklus új stratégiai tervezetének kidolgozása is.

Az unión belüli reformokat érintő ütemterv három területet helyezett a középpontba; az EU-s irányelvek vizsgálata a jövőbiztosság és a bővítésbiztosság szempontjából, a költségvetési források bővítése és rendszerezése, végül pedig az intézményi hatékonyság és az EU kormányzásának előmozdítása.

A politikai hangsúlyt Belgium Ukrajna támogatására szentelné. Kiemelt szerep jut még a bővítési tárgyalásoknak is, a már régóta várakozó nyugat-balkáni országok, és a legújabb tagjelöltek (Ukrajna, Moldova, Grúzia) vizsgálatának előremozdítását is szorgalmaznák.

Az idő sem kedvez Belgiumnak, hiszen az Európa Tanács asztalán jelenleg 150 jogalkotási akta sorakozik, amiből reálisan 60-70 véglegesíthető a jogalkotási ciklus vége előtt. A belga elnökségnek körülbelül február közepéig kell befejeznie az Európa Tanács feladatainak nagy részét, hiszen még az Európai Parlamenttel is le kell folytatnia a jogalkotási tárgyalásokat, és a jogi szövegek véglegesítését, mielőtt a Parlament áprilisban feloszlik.

A jogalkotási folyamatok során a belga elnökség prioritása az Európai Unió jogállamiságának, demokráciájának és egységének a védelme marad, hiszen ezekre az alapelvekre épül az európai közösség. Ennek értelmében alaposabban fogják vizsgálni az uniós források felhasználásának jogszerűségét is.

Szintén elengedhetetlen az európai versenyképesség növelése is, ami a belső piac további mélyítésével, az ipar fejlesztésével és az országok egységes fellépésével érhető el.

Az Európai Uniónak hatalmas kihívást jelent az Amerikai Egyesült Államokkal és a Kínával való versengés, hiszen számukra garantált az olcsóbb energiához, a természeti erőforrásokhoz és nyersanyagokhoz való hozzáférés, amiben Európa hiányt szenved.

Magyarország és Belgium több szempontból is nagyon hasonlítanak egymásra. Hasonló népességszámmal rendelkező, exportvezérelt gazdaságok, amik nagyban függnek a külföldi befektetésektől és a kereskedelemtől. Szükségünk van az Európai Unióra, hogy megfelelő versenyfelételeket biztosítson a vállalkozásaink számára, így mind a belga mind a magyar kis- és középvállalkozások tisztességes körülmények között versenyezhetnek.

-hasonlította össze a magyar és belga gazdaság szükségleteit Jeroen Vergeylen.

Az Európai Unió klímasemlegessé válása is rendkívüli figyelmet igényel. Hiszen fontos, hogy a polgárok és a vállalatok számára is megfizethető módon történjen meg a zöld gazdaságra való átállás.

A szociális és egészségügyi kérdéskörben is kiemelt fontosságú feladatok várnak Belgiumra. Az egészségügyi válságokra való felkészülést, a gyógyszerellátás biztosítását és az egészségügyi munkaerő megőrzését is prioritásként fogja kezelni a következő elnökség.

A belga elnökség stratégiájában helyet kapott az emberek és a határok védelmezése is. Egyrészt nagyobb figyelmet fognak fordítani a határokon a bevándorlók átvilágítására, emellett a tagállamok között szolidaritási intézkedéseket vezetnek be, míg az EU-n kívüli országokkal is igyekeznek megállapodásokat kötni.

Végül, a „globális Európa” támogatása került a prioritások listájára, amit az Európai Unió ellenállóképességének, a gazdaság biztosításának, és a védelmi kapacitásainak teljeskörű mozgósításával kívánnak elérni.

Európa világszintű szerepének megerősítéséhez hozzátartozik a kereskedelmi megállapodások bővítése és az ártalmas, külső függések csökkentése.

A miniszterelnökünk nagyon világosan fogalmazta meg a prioritásainkat, hiszen a polgáraink bizonyosságot és perspektívát várnak tőlünk. Ezért a következőképpen fogalmaztuk meg a mottónkat: Védjük meg a polgárainkat, fenntartható módon erősítsük meg a gazdaságunkat és készüljünk fel a jövőre.

-festette le a belga elnökség szellemiségét Jeroen Vergeylen.

A teljes beszélgetés ezen a linken érhető el.