Berlusconi szerint Draghi nem akart dolgozni, ezért "megbuktatta saját magát"

Hírek2022. júl. 22.Sz.A.

Valószínűleg elszokhatott már a sok munkától, mert az Európai Központi Bank vezetőjeként sokkal kevesebbet kell dolgozni, mint kormányfőként. Ezért gyakorlatilag saját magát buktatta meg Mario Draghi - véli Silvio Berlusconi exkormányfő, aki szerint nem miattuk kell előrehozott választásokat tartani.

Az olasz köztársasági elnök feloszlatta a törvényhozás mindkét házát, és szeptember 25-re előrehozott választásokat írt ki, miután Mario Draghi beadta lemondását.Draghi egységkormányának mandátuma eredetileg a jövő év februárig tartott volna, de a kormányból először az Öt Csillag Mozgalom (egy része) hátrált ki, majd nem kapott támogatást a Silvio Berlusconi vezette Hajrá Olaszországtól, sem pedig a jobboldali Ligától.

Mindkét párt az egységkormány tagja volt. 

Draghi elfáradt, önmagát buktatta meg, igazából nem akart még egy kormányt megalakítani

- mondta a Repubblicának adott friss interjúban Silvio Berlusconi korábbi kormányfő.

Szavai szerint Mario Draghinak kevesebb munkaórát kellett dolgoznia az Európai Központi Bank vezetőjeként, mint kormányfőként, ezért gyakorlatilag úgy alakította a helyzetet, hogy le kelljen mondania.Berlusconi állítja: ők nem akarták megbuktatni az egységkormányt, és benne lettek volna egy hosszabbításban, de valószínűleg erre már nem volt ereje Draghinak. Szerinte a válságot alapvetően az Öt Csillag Mozgalom idézte elő.

Az egységkormányból történt kilépést egyébként Berlusconi pártjában is eltérően ítélik meg.

A kormány megbuktatása miatt, tiltakozásként a Hajrá Olaszországból kilépett a Draghi-kormány két minisztere, róluk a 85 éves Berlusconi úgy fogalmazott: "nyugodjanak békében".

Jelezte, hogy az előrehozott választásokat minden valószínűség szerint a jobboldal nyeri, a legnépszerűbb párt, az Olaszország Testvérei (Fratelli d'Italia) párt vezetője, Giorgia Meloni kormányfő-jelöltségéről szóló kérdést azonban megkerülte, mondván, ez most nem időszerű.

Ki alakíthat kormányt?

Az olasz politikai palettán a legnagyobb, 23 százalékos támogatottsággal a Meloni-féle jobboldali párt rendelkezik, őt követi a balközép Demokrata Párt (PD) 22 százalékkal.

A Matteo Salvini vezette Liga sokat vesztett népszerűségéből, támogatói egy része átpártolt az Olaszország Testvéreihez, de még így is 15 százalékot kapna, míg a Forza Italia 8 százalék körül áll egy július közepén készített felmérés szerint.

A kormányválság ugyanakkor változtathatott a pártok megítélésén.

Az egységkormány ugyanis legalább némi stabilitást hozott a jelenlegi energiaválság idején az amúgy állandó tektonikus mozgásban lévő belpolitikában, ezért kérdéses, a választók miként ítélik meg a kormánybuktatást.Az Öt Csillag Mozgalom vezetője, Giuseppe Conte exkormányfő már biztosan a pártja által okozott válság vesztese lehet.

Egyrészt kettévált a mozgalom, melyet elitellenes szándékkal alapított Beppe Grillo komikus, és az alapjövedelem programjával nyertek választást 2019-ben.

Másrészt a Draghi-kabinetet első körben az Öt Csillag Mozgalom hozta olyan helyzetbe, hogy a kormányfőnek le kellett mondania. Ezt azonban még nem fogadta el Sergio Mattarella köztársasági elnök, és újabb egyeztetést kért a pártoktól egy másik koalíciós kabinetről.

A szerdai bizalmi szavazáson azonban a Liga és a Hajrá Olaszország sem támogatta Draghit, aki ezért kénytelen volt ismét beadni a lemondását, amit ezúttal elfogadott az elnök, és kiírta az előrehozott választásokat.

Draghi távozásának bejelentése után esett a milánói tőzsdeindex és jelentősen emelkedett az olasz államkötvények kamatszintje.Olaszország államadóssága 2,25 trillió euró, a GDP 150 százaléka, és az Európai Központi Bank (EKB) kötvényvásárlási programja teszi lehetővé, hogy alacsonyabb szinten maradjon az államadósság finanszírozásának költsége.

Az EKB tegnapi kamatdöntő ülésén bejelentettek egy új kötvényvásárlási programot, az úgynevezett Transzmissziós Védelmi Eszközt (TPI), amely viszonylag rugalmas feltételekkel továbbra is biztosítja a magas adósságszint miatt kedvezőtlenebb befektetésként számon tartott olasz, spanyol és portugál államkötvények vásárlását.

Sergio Mattarella köztársasági elnök úgy nyilatkozott, hogy az energiaválság miatt nem állhat meg a kormányzati munka, a választási kampányok indulása ellenére sem.