Már vizsgálják Orbán levelét az EU-ban - közel 3600 milliárd forint a tét

Hírek2022. márc. 23.Sz.A.

Magyarország küldött levelet az Európai Bizottságnak múlt pénteken, de eddig nem nyújtott be konkrét kérelmet a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz keretében nyújtott hiteltámogatásra az Eszközről szóló rendelettel összhangban. A hitelkeret 9,6 milliárd euró, közel 3600 milliárd forint - tudta meg a növekedés.hu az Európai Bizottság Magyarországi Képviseletétől.

Megerősítjük, hogy a magyar miniszterelnök múlt pénteken levelet küldött az Európai Bizottság, az Európai Tanács és az Európai Parlament elnökének - válaszolta a növekedés.hu kérdésére az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete.

Mint írták, a Bizottság jelenleg elemzi a levél tartalmát. Hangsúlyozták:

Magyarország eddig nem nyújtott be konkrét kérelmet a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz keretében nyújtott hiteltámogatásra a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről szóló rendelettel összhangban.

A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről szóló rendelet értelmében a tagállamoknak 2023. augusztus 31-ig van lehetőségük arra, hogy 2019. évi bruttó nemzeti jövedelem (GNI) 6,8 százalékáig hiteltámogatást kérjenek.

Az Eurostat legutolsó adatai szerint ez az összeg Magyarország esetében 9,6 milliárd euró, jelenlegi árfolyammal számolva 3580 milliárd forint.

A Képviselet kiemelte, hogy "a kérelemnek tartalmaznia kell a hiteltámogatás indokolását. Különösen meg kell indokolnia a magasabb finanszírozási igényt, azaz a tervezett pótlólagos reformokat és beruházásokat; ezek tekintetében meg kell állapodni a mérföldkövekről és a célokról is".

A Bizottság ezt követően elvégzi a terv új értékelését, a Tanácsnak pedig jóvá kell hagynia a vonatkozó tanácsi végrehajtási határozatot.

Mint arról korábban beszámoltunk

Magyarország már korábban összesen 7,2 milliárd euró összegű vissza nem térítendő támogatást igényelt az uniós Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközből (RRF).

Az előirányzott projektek az RRF teljes élettartamát, azaz a 2026-ig tartó időszakot fedik le.

A térségünkben a legnagyobb összeget, 3,7 milliárd eurót Románia hívta le februárig, de Csehország és Szlovákia is jelentős segítséget kapott (915, illetve 822 millió euró), Horvátország pedig a turizmus csökkenése miatt már 818 millió eurót hívhatott le.