Megvan az MNB kamatdöntése!

Tovább szűkítették viszont a kamatfolyosót, amelynek alsó széle 50 bázisponttal 12,00 százalékra, felső széle 16,5 százalékról 250 bázisponttal, 14,0 százalékra csökken.

Az MNB tavaly szeptember 27-én emelte meg utoljára az alapkamatot, 125 bázisponttal 13,0 százalékra, és az ülést követően bejelentette az alapkamatemelési-ciklus leállítását.

A monetáris szigorítás ugyanakkor októberben más eszközökkel folytatódott. Az MNB rendkívüli bejelentéssel megemelte a rendszeresen megtartott, egynapos jegybanki betéti tenderek kamatát 18 százalékra, majd májustól minden kamatdöntő ülésen 100 bázisponttal csökkentette.

Mint arról korábban beszámoltunk, az augusztusi 16,4 százalékos infláció ugyan magasabb lett a vártnál, de jó hír, hogy a maginfláció 15,2 százalékra mérséklődött, ugyanakkor az élelmiszerek inflációja 19,5 százalék volt.

Elemzők szerint szeptemberben felgyorsulhat az infláció csökkenése, mert a tavaly szeptemberi inflációs adatában már szerepelt a rezsicsökkentés módosítása, ami felnyomta az árakat, a tavalyi bázis tehát magasabb, 20,6 százalékos lesz, ehhez kell majd hasonlítani az idén szeptemberi adatot.

A dezinflációs folyamatokat támogathatja:

• a magas árak bázisba kerülése: tavaly év végére megközelítette a 25 százalékot a magyarországi infláció
• a szigorú monetáris politika érezteti a hatását, a szigorítás még tartós lehet
• a normalizálódtak egy év alatt a világpiaci energiaárak,
• erősebb verseny alakult ki a boltláncok között a kötelező akciók nyomán,
• a kereslet erősen visszaesett
• a beruházások csökkentek,
• az árstopok kivezetése már az augusztusi, a vártnál magasabb értékben tükröződött:

• Az árfigyelő jó eredményeket hozott: a múlt héten a 62 termék esetében 33-nál volt csökkenés.

Az infláció alakulásánál felfelé mutató kockázatot jelenthet

- az adóemelések hatása,

- a dráguló energiaárak hatása (három hónap alatt 29 százalékkal emelkedett a nyersolaj ára), és ez az augusztusi infláción látszódott: a legnagyobb mértékben ugyanis az üzemanyagok ára emelkedett, 

- Az idei reálbércsökkenés miatti későbbi bérrendezések nyomán egy esetleges ár/bér spirál kialakulhat, főleg egy évközi bérkorrekció esetén.

- Az élelmiszerárak augusztusban ismét emelkedtek, így az éves alapú árindex 23,1 százalékról 19,5 százalékra csökkent, azaz közelíti az átlagos inflációt. Az élelmiszer-infláció esetében 44 százalék volt a legmagasabb érték januárban, vagyis a drágulás üteme augusztusra megfeleződött, de még mindig magas, holott idén az aszály okozta károk sem emelték az árakat.

- a profitinfláció, árspekuláció kockázata, ahogy arra a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) elnöke a minap is utalt.