Most kezdene építkezni? Ennek nem fog örülni - Rendkívüli szigorítások az új építészeti törvényben

A szervező Magyar Kertörökség Alapítvány (MKA) közleménye szerint Lánszki Regő építészeti államtitkár nyitóbeszédében kiemelte, hogy az országos tájépítész tisztségének létrehozása és a készülő, új építészeti törvény tájépítészettel foglalkozó rendelkezése

a tájépítészek munkájának felértékelését jelenti, hiszen a természetes és az épített környezet összehangolása az emberi életminőség fontos eleme és a 21. század egyik legnagyobb kihívása.

Az államtitkár rámutatott: a magyar építészetről szóló törvény kiemelt célja az építési folyamat során a tájépítészet szerepének erősítése.

Ennek jegyében az új törvény

meghatározott rendeltetésű építmények környezetének kialakításához, valamint adott területeken a zöldfelület kialakításához tájépítész bevonását írja elő.

A törvény javaslatot tesz az

országos tájépítész tisztség létrehozására

is azzal, hogy az országos tájépítész az épített és természeti környezet megőrzésének és méltó hasznosításának, a települési zöldinfrastruktúra hatékony kialakítása és működtetése, az ingatlanok energetikai tanúsítványához kapcsolódó zöld védjegy kialakítása és működtetése, valamint a tájépítészeti alkotások építészeti minőségének biztosítása érdekében az országos főépítész munkáját segíti.

Emellett a törvény

rendkívüli mértékben megnehezíti majd új zöldterület beépítését

– idézi a közlemény az Építési és Közlekedési Minisztérium államtitkárát.

Herczeg Ágnes, a konferenciát szervező MKA elnöke a közlemény szerint emlékeztetett arra, hogy az alapítvány civil ernyőszervezetként összefogja mindazon szereplőket, akik részt vesznek a történeti, történeti értékű kertek megóvásában, felújításában, üzemeltetésében.

Hangsúlyozta, hogy az együttműködéshez folyamatos párbeszéd, kommunikáció szükséges az érintett szereplőkkel: tájépítészekkel, kertészmérnökökkel, kertészekkel, kulturális örökségvédelmi szakemberekkel, döntéshozókkal és a tudományos élet szereplőivel, hiszen a magyar kertörökség az egyetemes kertkultúra része.

Az MKA elnöke szerint ugyanakkor

elengedhetetlen az egykor virágzó, helyi sajátosságokat is magában hordozó magyar táj- és kertkultúra visszaemelése a köztudatba,

amely szintén folyamatos párbeszédet feltételez a társadalommal.

A nemzetközi konferencia középpontjában idén a kommunikáció témaköre áll: külföldi és magyar szakemberek arra keresik a választ, hogy a különböző generációk számára hogyan adható át a történeti örökséghez kapcsolódó tudás.

A résztvevők között olyan, kertörökséggel foglalkozó nemzetközi szervezetek képviseltetik magukat, mint az International National Trusts Organisation vagy az Európa Tanács alá tartozó European Route of Historic Gardens, de az 1895-ben alapított és a mindenkori brit uralkodó elnökölte National Trust képviselője, valamint a Portugál Történeti Kertek Szervezetének alelnöke is felszólal az eseményen.

A szakmai tanácskozással párhuzamosan

diákcsoportok számára ingyenes, szervezett kert- és művészetpedagógiai programot kínálnak a szervezők,

valamint a téma iránt érdeklődő közönséget csütörtökön este a Mit tartogat a jövő? Átalakuló kertek címmel Nigel Dunnett növénydizájner előadására várják a PIM-ben. Az angol tervező azzal vált világhírűvé, hogy a kerteket és közösségi tereket új ökológiai megközelítéssel hozza létre.

A konferencia ideje alatt

a Károlyi-kert kerítésén poszterkiállítás ad ízelítőt magyar és külföldi történeti kertekből,

április 22-én a Föld napjára szervezett egész napos családi programon többek közt a tájépítészet alapjaival és a természet érdekességeivel lehet megismerkedni. A vadon élő orchideákról olasz nyelvű művészeti foglalkozást tart Silvia Cini, az MKA standjánál pedig virágmagültetésen lehet részt venni. A fák testbeszédének olvasásáról Lukács Zoltán kertészmérnök faápoló tart előadást, Remeczki Rita tájépítész tervező kerttörténeti sétái során pedig a Károlyi-kert történetébe nyerhetnek bepillantást az érdeklődők.

A programot a Voice&Brass fúvós kvintett kastélykertekre szabott koncertje zárja.