Tényleg komolyan van esélye egy másik háborúnak Európában

Hírek2023. jún. 23.MTI - Markovics Annamária, Belgrád

Amennyiben a NATO főparancsnoksága alatt működő koszovói békefenntartó erő, a KFOR nem tudja kezelni az Észak-Koszovóban kialakult helyzetet, és nem tudja megvédeni az ott élő szerbeket, adott esetben a szerbiai hadsereg nem késlekedik majd közbelépni - hangsúlyozta a szerb vezérkari főnök.

A televízióban is közvetített rendkívüli sajtótájékoztatóján Milan Mojsilovic rámutatott, hogy a szerb nép "szörnyű üldöztetésnek van kitéve Albin Kurti rezsimje részéről". Mint mondta, a szerbek csak azért váltak célponttá, mert szerbek, és nem akarják elhagyni szülőföldjüket. "A Kurti-rezsim terrorját már nem lehet elviselni" - húzta alá a vezérkari főnök.

Milan Mojsilovic rámutatott, hogy a nemzetközi közösség nem teljesíti kötelezettségeit, amikor nem védi meg a helyi szerbeket. "A tények ismeretében tájékoztattam a KFOR vezetőjét, hogy sürgős lépéseket követelünk a szerb lakosság megvédése érdekében Koszovóban. Ez a kérésünk a KFOR és más nemzetközi szervezetek felé is" - hangsúlyozta.

Koszovó 2008-ban kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, de Belgrád ezt azóta sem hajlandó elismerni, és továbbra is a saját, déli tartományának tekinti a többségében albánok lakta területet. A két fél között 2013-ban kezdődött meg a kapcsolatok normalizálását célzó párbeszéd, jelentős előrelépés azonban máig nem történt.

Mivel Szerbia saját területének tekinti Koszovót, Belgrád szerint a szerbiai katonaság hatásköre arra a területre is kiterjed. A vezérkari főnök közölte, a szerbiai alkotmány értelmében, amennyiben a hadsereg főparancsnokától, a szerb elnöktől erre parancs érkezik, a hadsereg minden feladatát teljesíti majd a biztonsági helyzet kezelése érdekében.

A Szerbia és Koszovó közötti feszültség az utóbbi hónapokban kiéleződött. Koszovóban május végén zavargások törtek ki, amikor a helyi szerbek által bojkottált áprilisi helyhatósági választások után a többségében szerbek lakta térségben az ott leadott albán szavazatok alapján, mindössze 3,5 százalékos részvételi arány mellett megválasztott albán polgármesterek el akarták foglalni hivatali posztjukat.

A helyi szerbek koszovói rendőrökre és a NATO irányítása alatt álló békefenntartó haderő, a KFOR katonáira támadtak. A koszovói rendőrség később elfogott egy szerb férfit, akit a támadások legfőbb szervezőjének tart, majd további személyeket is letartóztatott.

Ezzel párhuzamosan múlt szerdán három koszovói rendőrt fogtak el a szerb hatóságok Közép-Szerbiában. A szerb ügyészség fegyverek és robbanószerek illetéktelen előállításával, birtoklásával, hordozásával és kereskedelmével vádolja őket, és nyomozást rendelt el az ügyben. Pristina szerint viszont a koszovói rendőröket nem szerb, hanem koszovói területen fogták el, gyakorlatilag elrabolták őket.

A kialakult feszültség miatt Josep Borrell uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselő Brüsszelbe hívta Aleksandar Vucicot és Albin Kurtit, ám a találkozón nem sikerült áttörést elérni.