Sokkal több nő dolgozik vezetőként, mint gondolnánk

A Hungarian Conservative „Revealing the Facts” (A tények feltárása) címmel tízrészes cikksorozatot indított a magyar gazdaság és társadalom elmúlt másfél évtizedéről, s tegnap, szerdán megjelent a nők munkaerőpiaci helyzetéről szóló záró rész.

Indításként a szerzők, Szalai Piroska munkaerőpiaci szakértő, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Gazdaság és Versenyképesség Kutatóintézetének munkatársa és Varga Mátyás Zsolt a Mandiner újságírója kiemeli, hogy a feministák szerint a nők hátrányos helyzetben vannak, ha bármiben eltérnek a férfiaktól, s egyetlen legitim céljuk van, az eltérés megszüntetése. Ellenpélda, hogy Magyarországon a két nem foglalkoztatási rátái között 2010-ben volt, amikor mind a férfiak, mind a nők legkevesebben dolgoztak. Ha valaki a magyar nők helyzetét nem a magyar férfiakéhoz, hanem mondjuk valamely másik országbeli nőkéhez merészeli hasonlítani, akkor máris nem genderszenzitív a vizsgálata, s megtesznek mindent, hogy elhallgattassák, megbélyegezzék.

Hangsúlyozzák, bátran ki kell jelenteni, hogy valós eredményeket eredményező intézkedéseket nem lehet hozni akkor, ha a gondolkodásunkat feleslegesen béklyóba szorítjuk.

Foglalkoztatás

A nők munkaerőpiaci részvétele a XXI. században már nem esélyegyenlőségi kérdés. A családok anyagi biztonságának megteremtéséhez elengedhetetlen, hogy minden felnőttnek legyen stabil megélhetést biztosító munkája.

Csak ott születnek meg a kívánt, tervezett gyermekek, ahol a család anyagi biztonságérzete megfelelő, sőt pár évre előre is megfelelőnek ítélik az anyagi kilátásaikat. Ha a szülők úgy vélik, hogy a gyermekvállalás elviselhetetlen többlet szegénységi kockázatot jelent, akkor elhalasztják a gyermekvállalást, ahogy erről korábban már írtunk.

A nők munkaerőpiaci nagy arányú megjelenése a II. világháború után kialakuló keleti blokkban nem a feministák munkájának eredménye.

Ezekben az országokban mindenhol már az ötvenes években teljes munkaidőben munkába álltak a nők, míg a nyugati világban inkább a hetvenes évekre tehető ez, és sokkal lassabban zajlott náluk a folyamat, sőt számos országban inkább csak részmunkaidős munkaköröket vállaltak.

A rendszerváltás előtt több, mint kétmillió nő dolgozott már Magyarországon. Létszámuk 1997-re érte el a mélypontját, közel félmillió fővel 1 millió 582 ezerre csökkent. Ilyen alacsony érték a II. világháború után, az ötvenes években volt legutóbb.

A munkaerőpiac sötét évtizedei után 2017-ben értük el ismét a 2 millió fős átlagos női foglalkoztatotti létszámot.

Nők foglalkoztatottsága (kék: foglalkoztatott, lila: nem foglalkoztatott)

Ellentétben a korábbi válságokkal, a 2020 óta tartó polikrízises időszakban sem csökkent a foglalkoztatás hazánkban. A Covid idején is a 2020 év II. negyedévében érzékeltünk esést, ami az éves átlagos foglalkoztatási létszámot 33 ezer fővel csökkentette ugyan, de ezt egy éven belül nemcsak visszakorrigáltuk, hanem jelentősen növelni is tudtuk.

Az utóbbi években a munkaerőpiac bővülésének legnagyobb részét a nők adják Magyarországon.

A bővülés jobbára az 55 éve felettiek és a kisgyermekesek adták. 2014 óta lehetősége van az anyáknak a gyermekük fél éves korától legálisan munkát vállalni úgy, hogy mellette nem kell lemondaniuk a GYED-ről a GYED extra nevű intézkedésnek köszönhetően.

Ennek az intézkedésnek a hatása jól látható a fenti grafikonon is, hisz 2014-től indult meg a nők foglalkoztatásának a jelentős javulása. A 55 év felettiek növekedése egyrészt a nyugdíjkorhatár kitolódásának köszönhető, másrészt pedig annak, hogy a most 55-64 éves nők jóval nagyobb részének van közép és felsőfokú végzettsége, mint 2010-ben volt, akkor a háború végén születetteket találhattuk ebben a korcsoportban. A legalább érettségizettek a foglalkoztatási kompetenciáikat jobban megőrzik a nyugdíjkorhatárig.

A nők éves átlagos foglalkoztatottsága (ezer fő)

A feministák írásaiban mindig hangsúlyozzák a nők vezetői pozíciókbeli alulreprezentáltságát.  Az unió átlagában a vezetői munkakörök harmadát töltik be nők. Magyarországon 2010 óta ez 39-40% volt, s a Covid járvány idején esett kicsit vissza, de még így is az élbolyban maradtunk a tagállamok között.

Az ILO, azaz az ENSZ munkaügyi szervezete adatbázisaiban megtalálható a senior and middle manager pozíciókbeli arány is, ami szintén 35% feletti Magyarországon.

Magyarországon kiemelkedően magas a munkaerőpiacon a high-tech szférában dolgozók aránya. Ez a nők esetében is igaz, 2022-ben a női foglalkoztatottak 5,1%-a dolgozott a high-tech szférában, ami a 4. legnagyobb arány az unióban Írország, Észtország és Szlovénia után.

Ezen belül a csúcstechnológiai iparban 2,7% dolgozik, amely a legnagyobb érték holtversenyben Írország mellett.

Forrás: Hungarian Conservative

Keresetek

Tény, hogy az ötvenes évekig a nők keresete inkább csak kiegészítést jelentett a családi kasszában, dédanyáink bevétele a XX. század közepéig még pl. a tejből, tojásból vagy a kert terményeiből származott.

Az ötvenes évektől azonban általánossá vált a kétkeresős családmodell, amiben a nők jövedelme a család megélhetésének egyik alappillére lett. Akár a nők, akár a férfiak fizetése nélkül a család anyagi alapja megroppan.

Az ideológiai megközelítésű elemzések másik tévesen azonosított problémája a nemek közti fizetéskülönbség. Többen úgy tekintik, hogy ez a nők anyagi helyzetének legfontosabb mutatója.

A bérkülönbségek vizsgálatakor soha nem az azonos munkakörben azonos szolgálati idővel rendelkező nők és férfiak keresetét hasonlítják össze. Azért sem alkalmasak ezek a mutatók az anyagi helyzet elemzésére, mert csak a munkavállalók bruttó keresetét vizsgálják, nem nézik a család létszámát, sem az esetleges adó vagy egyéb kedvezményeket és a társadalmi juttatásokat sem.

Továbbá nem terjednek ki az összes munkavállalóra sem, mert a mikrovállalkozásokban dolgozókat, illetve bizonyos ágazatok dolgozóit nem nézik.

Ráadásul az egyes meghatározó szervezetek más-más mutatókat használnak.

Az OECD a teljes kereset mediánját vizsgálja, szerintük Magyarország átlagos, az Eurostat a bruttó órabérek nemenkénti átlagának eltérését vizsgálja, s szerintük jóval rosszabbak vagyunk, mint az uniós átlag.

Szegénységi kockázat

Jóval pontosabb képet kapunk a nők anyagi helyzetéről, ha a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatával élők arányát vizsgáljuk. Az Eurostat legfrissebb adatai a 2021-es referenciaévére vonatkoznak.

Akkor 1,7 százalékponttal volt magasabb a kockázattal érintett nők aránya hazánkban, mint a férfiaké, ami a jóval kisebb eltérés az unió 2,3 százalékpontos átlagánál.

Grafika: Hungarian Conservative