Az adóhatóság módszerei egyre kifinomultabbak

Interjú2018. nov. 28.Növekedés.hu

Előbb-utóbb célkeresztbe kerülnek az adócsaló bűnszervezetek. Legutóbb használt autók áfájával, míg nemrég útdíjjal trükköző cégeket lepleztek le a nyomozók. A hatóság módszerei egyre hatékonyabbak és kifinomultabbak – nyilatkozta lapunknak Zámbó Péter, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) bűnügyi főigazgató-helyettese. Sok helyről hallani, javul az adózási fegyelem. Mi jellemzi ezen a téren a gépjárműpiacot? Szerencsére fejlődést tapasztalunk. A megyei adóigazgatóságaink gyakran jutnak olyan információkhoz, amelyet ha kivizsgálunk, akkor a szálak bizony szervezett bűnözői csoportokhoz vezetnek el. Nincs más lehetőségünk, meg kell találnunk azokat, akik károkat okoznak a költségvetésnek és a magyar államnak. A gépjárművek kereskedelméből származó költségvetési csalás sem kivétel. Irodából, asztal mögül nem lehet ellenőrizni, a helyszínen kell fellelni a tetteseket, évről-évre látszik fegyelem.

Míg 2016-ban 13, addig az idén 5 áfa-csaló szervezetet azonosítottunk. Így a majdnem három év alatt csaknem 20 milliárd forintnyi bűncselekmény okozóit iktattuk ki, a kárérték ugyanis ekkora volt. Ennyi pénzzel rövidítették volna a büdzsét. A vagyonbiztosítási segítség 21 milliárd forint volt.
Az elmúlt hetekben két jelentős, összesen csaknem 1,3 milliárd forint kárt okozó, használt gépjárművek kereskedelméből származó költségvetési csalást lepleztünk le. Fontos megjegyeznem, hogy a gépjármű-kereskedelem mindig is a csalók egyik kedvenc „bányája” volt. A szervezett bűnözés innen is részesülni akart, de a szakmai szervezetek segítségével és hatósági együttműködésekkel egyre jobban háttérbe szorulnak.   A legutóbbi csalásoknál mi történt? A bűnszervezetek a 27 százalékos áfa megfizetését cégláncolatok, külföldi cégek közbeiktatásával akarták kikerülni. A két bűncselekményben összesen körülbelül kétezer gépjármű érintett. Az autók egy része Belgiumból, Horvátországból, többségük pedig Németországból érkezett, jellemzően, BMW, Ford, Volkswagen, Audi és Mercedes. A házkutatások után 200 millió forintnyi vagyontárgyat zároltunk, két ember őrizetben van, hármat gyanúsítottként hallgattak ki. Az elkövetőket akár 10 év szabadságvesztésre is ítélhetik. Fontos, hogy nyilvánosságra kerüljenek ezek az esetek? Abszolút. Azt tapasztaljuk, ha nagy a publicitás, akkor a többi csaló mérlegel, és némileg háttérbe vonul. Magyarul: a kockázat mértéke a büntetéssel nem egyenes arányos, nagy a lebukásuk veszélye. Ha azt látják, hogy erős a hatóság fellépése és szisztematikus a szervezetek, illetve a társaságok között az együttműködés, akkor tisztul a piac és jogkövetőbb a magatartás. Szakmai szervezeteket is említett. Melyekre gondol? Például a Magyar Gépjárműimportőrök Egyesületére, vagy az Autós Életciklus Érdekképviseleti Nagykoalícióra. Ezek a szervezetek nem csak a NAV-nak, hanem a lakosságnak is segíthetnek, hiszen egyik feladatuk fölhívni a gyanús esetekre a figyelmet.
Felettébb gyanús kell, hogy legyen, ha valaki egy áruház parkolójában, autómosóknál vagy házhoz szállítva kínál eladásra gépjárművet. Ez a szervezett bűnözői csoportok egyik ismérve.
Most épp azt szeretné a már említett nagykoalíció elérni, hogy a gépkocsik teljes életútja rögzítve legyen, hiszen a biztosítótársaságok kártörténeti nyilvántartását az autóvásárlók nem láthatják. A járművek nyilvános előtörténeti adatbázisa hamarosan új elemekkel bővül. Ha a bűnözési statisztikát nézzük, a gépjárműpiac adózás szempontjából mekkora szeletet hasít a tortából? Gazdasági szervezett bűnözés szempontjából az ötödik helyen szerepel. Mely ágazatok előzik meg áfa- és egyéb adócsalásban?
Első az élelmiszeripar, második a munkáltatással kapcsolatos terület, de jelentős a cigaretta és az egyéb csempésztevékenység is.
Hol történik a legtöbb a csalás Magyarországon? A főváros mellett Pest, Fejér és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye a gócpont. Csak az áfa-csalás tekintetében 2016-óta mostanáig 440 büntetőeljárásról számolhatok be, 385 gyanúsítottal.
A szervezett bűnözői csoportok hetente frissülő adóhatósági nyilvántartásában jelenleg 176 társaság szerepel, köztük továbbra is találhatók gépjármű-bűnözői csoportok.
Az adatbázist a hatóságok operatív és stratégiai döntéshozatalánál is felhasználjuk és nagy segítséget jelent. Ez az arány uniós viszonylatban milyennek mondható? A bűnügyi tevékenység 67 százalék vagyonbiztosításon áll most. Ezzel a számmal bátran kiállhatunk bármely országgal szemben. A kedvező arányhoz az is hozzájárul, hogy a NAV folyamatosan növeli a rendőrséggel, a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltatóval, illetve a már említett szakmai szervezetekkel az együttműködést. Ez a jövő útja, közösen kell lecsapni a bűnözőkre, azon belül is az adócsalókra. Ha már az útdíjat említette, ez a piac is tisztul? Igen, a napokban számolhattunk be egy újabb sikerről. Az elkövetők legális árut szállítottak fuvarozási szerződéssel, de nem fizették a közterheket és az útdíjat, így csaknem 20 százalékkal olcsóbban tudtak fuvarozni. A 2016-tól 2018-ig be nem fizetett útdíjak utáni bírság eléri a 3,5 milliárd forintot, ennek behajtását a vagyontalan cégek közbeiktatásával lehetetlenítették el. Emellett 129 millió forint áfát, társasági adót és foglalkoztatáshoz kapcsolódó járulékot sem fizettek be. A szállítmányozás a szervezett bűnözés elleni küzdelem új célpontja lett, ehhez hasonlóan pedig új területekre terjesztjük ki az ellenőrzést. Mindennek fényében látható, az adóhatóság az eredményességével üzen a bűnözői csoportoknak: nem érdemes csalni, mert előbb-utóbb látókörbe kerülnek. BGA