Az elmúlt 10 évben Kína átlagos hozzájárulása a világgazdasági növekedéshez meghaladta a G7-országokét összesen. Amit Kína a világnak nyújt, az sokkal inkább lehetőség, mint kihívás. Kína Magyarországgal együtt a béke pártján van - többek között ezt mondta a növekedés.hu-nak Yang Chao, a Kínai Népköztársaság budapesti Nagykövetségének ideiglenes ügyvivője.
Tíz éve, hogy az Egy övezet, egy út kezdeményezést életre hívták. Hogy áll most a projekt?
A vízióból valósággá váló kezdeményezés az elmúlt tíz év alatt új platformot teremtett a nemzetközi együttműködés mélyítésére, kibontakozását pedig élénk érdeklődés kísérte szerte a világon. A
z elmúlt évtizedben a horvátországi Pelješac hidat megnyitották a forgalom előtt, a görögországi Pireusz kikötője pedig a Földközi-tenger legforgalmasabb konténerkikötőjévé vált.
A közelmúltban kínai vállalatok a hamburgi kikötő fejlesztésébe is sikerrel fektettek be. Számos jele van annak, hogy az Egy övezet, egy út kezdeményezés fontos eszköze annak, hogy Európa és Kína gazdasága a kölcsönös előnyök érdekében kiegészítse egymást.
A hangsúly a kölcsönösségen van.
Magyarország szerepe pedig kiemelten fontos a folyamatokban, a Budapest-Belgrád vasútvonal az Egy övezet, egy út, illetve a Kína – Közép és Kelet-Európa Országai Együttműködés (CEEC) építésében mérföldkőnek számít.
A fejlesztés befejeztével a Belgrád és Budapest közötti menetidő 8-ról kevesebb mint 3 órára csökken. Ez erősíteni fogja az észak-déli irányú vasúti közlekedést Közép-Kelet-Európában, valamint megerősíti Magyarország közlekedési és logisztikai pozícióját a térségben. Ezen felül a kezdeményezés egésze Kínának és Európának egyaránt segít megragadni a jelenleg zajló technológiai és ipari forradalomban rejlő lehetőségeket.
Az ukrajnai háború változtat a fejlesztések menetrendjén?
Az Egy övezet egy út projekt sikere alapvetően békés és stabil környezetet igényel.
Az Oroszország és Ukrajna közötti konfliktus azonban súlyosan aláásta a regionális békét és biztonságot. Mivel Kína nem érintett az ukrán válságban, ezért képes volt konstruktív szerepet vállalni a béketárgyalások előmozdításában.
Hszi Csin-ping elnök nemrég kiadta a Globális Biztonsági Kezdeményezést, amely gyakorlati megoldást kínált a globális biztonsági dilemma kezelésére, illetve Kína az ukrajnai válság politikai rendezését illetően is világosan kifejtette álláspontját.
Meg kell említeni, hogy Kína és Magyarország hasonló véleményt képvisel az ukrajnai háborúval kapcsolatban, mindkét ország ragaszkodik a békés megoldáshoz, ellenezzük a konfrontációt és a válság mélyítését előidéző tevékenységet. Reméljük, hogy idővel egyre több ország működik majd együtt Kínával és Magyarországgal a helyzet mielőbbi rendezésében.
Egyelőre azonban úgy tűnik, hogy az európai vezetők közül kevesen akarnak békét. Az EU egyes tagállami részéről pedig Kínával szemben is egyre harciasabb nyilatkozatok születnek.
Idén ünnepeljük Kína és az EU közötti stratégiai partnerség létjöttének 20. évfordulóját. Az elmúlt két évtizedben bebizonyosodott, hogy a kapcsolatok fejlődése mindkét félnek eminens érdeke, miközben gazdasági előnyein túl képes elősegíteni a világ békéjét és stabilitását.
A változékony nemzetközi helyzet, a globális biztonsági kihívások, a gazdasági lendület hiánya miatt Kínának és az EU-nak ragaszkodnia kell az együttműködés folytatásához, le kell küzdeni a zavarokat, egy konszenzus kialakítására kellene összpontosítani.
Ezzel szemben azt halljuk, hogy Európában felerősödött egy hang, amely a Kínával kapcsolatos „kockázatmentesítésére” szólít fel.
Az úgynevezett „függőségcsökkentés” és „kockázatmentesítés” azonban a gazdasági és kereskedelmi kérdések átpolitizálását jelenti.
Szándékosan gyengítik a nemzetközi kapcsolatokat, megzavarják a globális ellátási lánc biztonságát és stabilitását. Ez az attitűd sérti a gazdasági működés objektív törvényeit, súlyos gazdasági hatása lesz egész Európára nézve, illetve gátolja a világgazdaság fellendülésének esélyét.
Kína azonban továbbra is a békés fejlődés útján kíván maradni, a kölcsönös előnyök és eredmények stratégiáját követi.
Miközben Európa lehetőségeit mérlegeljük, ne feledjük, hogy az elmúlt 10 évben Kína átlagos hozzájárulása a világgazdasági növekedéshez meghaladta a G7-országokét összesen. Amit Kína a világnak nyújt, az sokkal inkább lehetőség, mint kihívás. Stabilitást a turbulencia helyett, kiszámíthatóságot a kockázat helyett.
Mit gondol, az európai vezetők hogy látják a Kínával való együttműködést?
Olaf Scholz német kancellár és Emmanuel Macron francia elnök tavaly novemberi és idén áprilisban tett kínai látogatásaik során mindketten kifejezték hajlandóságukat a gazdasági és kereskedelmi együttműködés fejlesztésére.
Li Qiang, Kína új miniszterelnökének hivatalba lépése utáni első tengerentúli útja Európába vezetett, ami azt mutatja, hogy Kína nagy jelentőséget tulajdonít a Kína-Európa kapcsolatoknak.
Németországi látogatása során a hetedik Kína-Németország kormányközi konzultációra is sor kerülhetett. Li miniszterelnök széleskörű eszmecserét folytatott kínai és német vállalkozókkal, amely során kiderült, hogy sokan reménykednek az eredményes együttműködés folytatásában.
Franciaországi látogatása során Li miniszterelnök részt vett az új globális pénzügyi paktum csúcstalálkozóján, és bemutatta Kína globális fejlesztési és kormányzási kérdésekkel kapcsolatos elképzeléseit, amely széleskörű elismerést váltottak ki.
Kína tehát továbbra is kész együttműködni az Unió országaival egy konszenzus megvalósítása, illetve a kétoldalú kapcsolatok fejlesztése érdekében.
Európai tervei tekintetében – különösen az Egy övezet, egy út kezdeményezés kapcsán -mennyire fontos partner Magyarország Kína számára?
Magyarország az első európai ország, amely aláírta az Egy övezet, egy út együttműködési megállapodást Kínával.
A két ország az elmúlt években mindig a kölcsönös tisztelet, az egyenlő bánásmód és a kölcsönösen előnyös együttműködés elvét képviselte.
A szakpolitikai koordináció terén országaink magas szintű kapcsolatot ápolnak, Orbán Viktor miniszterelnök mindkét egy övezet – egy út nemzetközi együttműködési csúcstalálkozón részt vett.
Kína és Magyarország munkacsoportot hozott létre a kezdeményezés támogatására, amelyet nemrég kormányközi bizottság szintjére emeltek.
A Budapest-Belgrád vasútvonal a Kína-Európa közötti összeköttetés egyik legfontosabb projektje, Magyarország pedig a Kína és Európa között zajló vasúti forgalom kiemelt jelentőségű elosztóközpontjává válik.
Véleményem szerint figyelemre méltó, sőt, egyedülálló, hogy több kínai város közvetlen áruszállító járatokat indít Budapestre.
Magyarország Kína egyik legfontosabb kereskedelmi partnere a kelet-közép-európai régióban.
A kétoldalú kereskedelmi forgalom tavaly elérte a 15,5 milliárd dollárt, ami 51 százalékkal magasabb, mint 2019-ben volt.
Idén májusban Magyarország volt a Kína és Közép- és Kelet-Európa Expo díszvendége.
A Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter által bemutatott válogatott magyar termékek pedig hihetetlenül kedvező fogadtatásra találtak.
Mindezek mellett a pénzügyi integráció tekintetében Magyarország aktívan szerepet vállalt az RMB nemzetköziesítésében. A Bank of China, a China Construction Bank és a China Development Bank egyaránt fióktelepet hozott létre Magyarországon, illetve Magyarország az első kelet-közép-európai ország, amely RMB-elszámoló bankot hozott létre és RMB-kötvényeket bocsátott ki. Az OTP az első magyar bankként nyitott képviseletet Kínában.
A kapcsolatok azonban nem csak a gazdaság területén fejlődtek.
Magyarországon összesen öt Konfuciusz Intézet működik, illetve egy színvonalas Magyar-Kínai Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola is. Ezzel párhuzamosan Kínában tizenkét egyetemnek működik magyar tanszék, illetve mindkét országban létesültek kulturális központok.
Talán a felsorolás választ ad arra, hogy milyen mélységű kapcsolat fűzi egymáshoz Kínát és Magyarországot.
A legjelentősebb kínai befektetések azonban sok esetben politikai támadások kereszttüzébe kerülnek. Nem bizonytalanítja el a hazánk iránt érdeklődő kínai vállalatokat, hogy politikai harcot kell vállalniuk, miközben Európa más országaiban tárt karokkal várnák őket?
A két ország közötti baráti kapcsolatoknak és a kitűnő befektetési környezetnek köszönhetően egyre több kínai cég választja Magyarországot első számú uniós befektetési célpontként.
Abban biztos vagyok, hogy a befektetések nagyban elősegítik Magyarország gazdasági fejlődését – korszerűsítik a magyar ipart, munkalehetőséget teremtenek a magyarok számára, és ami a legfontosabb, lehetővé teszik, hogy Magyarország megőrizze előnyös pozícióját a nemzetközi versenyben.
Az aggodalmak kapcsán pedig azt kell mondanom, hogy a kínai kormány megköveteli a kínai vállalatoktól, hogy külföldön maximálisan tartsák be a helyi törvényeket és előírásokat. Legyen szó környezetvédelmi, vagy bármilyen működéssel kapcsolatos előírásról.
Ez vonatkozik a Magyarországon befektető kínai vállalatokra is.
Ezzel együtt nagyon szívesen fogadjuk az építő jellegű észrevételeket, amelyek a Magyarországon működő kínai vállalatokat érintik. Ugyanakkor visszautasítjuk a rágalmakon alapuló támadásokat. A gazdasági és kereskedelmi kérdéseket nem kell átpolitizálni.
Vannak olyan kedvező példák, amelyeket fel tudnak mutatni a támadásokkal szemben?
Amikor a Yantai Wanhua egyesült a BorsodChem-mel, egyesek azt gyanították, hogy „technológialopás” után a cég eladja magyarországi érdekeltségeit, a dolgozók pedig munkanélkülivé válnak.
Időközben azonban kiderült, hogy a Wanhua nemcsak saját technológiáját és tőkéjét használta fel a Borsod-Chem gyártási folyamatának átalakítására, hanem az eredeti munkahelyeket is megtartotta, így a cég profitot termel, és nagyban hozzájárul a helyi gazdaságfejlesztéshez, elnyerve az önkormányzat és a lakosság bizalmát.
A Wanhua június végén 160 milliárd forintos új beruházást jelentett be, az ünnepségen Szijjártó miniszter úr is beszédet mondott.
Úgy gondolom, hogy ez az együttműködési modell válik megszokottá.
A magyarországi kínai befektetések fokozatos fejlődésével egyre többen látják majd, hogy milyen előnyökkel járnak a kínai befektetések az ország számára, a végén pedig eloszlanak azok a tévhitet, amelyek a kínai vállalatok működéséhez kapcsolódnak. Kína Magyarországon is a kölcsönösen előnyös együttműködésben érdekelt.
Evezzünk békésebb vizekre. A magyar turisztikai szektor számára hatalmas lehetőséget és segítséget jelentene, ha sikerülne hazánkba csábítani a pihenni vágyó kínai turistákat. Mennyire vonzó jelenleg Magyarország a kínai turisták számára, illetve mit kellene tenni, hogy felkeltsük az érdeklődést hazánk iránt?
A közös erőfeszítéseknek köszönhetően már négy közvetlen repülőjárat köti össze Kínát és Magyarországot. Pekingből, Sanghajból, Csungkingból és Ningboból heti 10 járat indul Budapestre.
Magyarország turisztikai vonzerejét illetően pedig azt mondhatom, hogy a „Duna gyöngyszeme” mellett országuk számos világörökségi helyszínnel, csodálatos természeti értékekkel, egyedi ételekkel, borokkal, valamint meleg vendégszeretettükkel mindig a Közép-Kelet-Európába látogató kínai turisták első számú célpontjai lesznek.
A járvány kitörése előtt 270 000 kínai turista kereste fel Magyarországot évente.
A kínai turisztikai piac ismét fellendülőben van, Magyarország pedig azon országok egyike, amely lehetőséget nyújt a Kínából érkező csoportos kirándulások szervezésének.
Idén márciusban már meg is érkezett Budapestre az első kínai turistacsoport.
A Magyar Turisztikai Ügynökség számos promóciós akciót indított Kínában, emellett Budapesten forgatták a "Kínai étterem" című reality műsort, amely az egyik legnépszerűbb tévés produkció Kínában. Ez nagyban növelni fogja Magyarország vonzerejét a kínai turisták körében.
Mit ajánl azoknak a magyaroknak, akik turistaként Kínát szeretnék felfedezni?
Nos, Kína egy több, mint 5000 éves civilizációval büszkélkedő ősi ország, amely az elmúlt 40 év hihetetlen sebességű gazdasági fejlődése folytán egy izgalmas és modern állammá vált.
Mára a világ második legnagyobb gazdaságaként vezető szerepet tölt be a globális gazdasági és technológiai fejlődésben.
Bátorítok mindenkit, hogy ismerjék meg kultúránkat és tapasztalják meg a keleti civilizáció egyedi varázsát!
Látogassanak el Pekingbe, Sanghajba, Sencsenbe, Csengtuba és más nagyvárosokba, hogy megismerjék az innovatív, nyitott, toleráns és harmonikusan modern Kínát! Egy régi kínai mondás szerint azonban „jobb egyszer látni, mint százszor hallani".
A magyarok úgy ismerhetik meg és érthetik meg Kínát a legkönnyebben, ha ellátogatnak hozzánk, és saját szemükkel győződnek meg annak valóságáról.
