Kis magyar inflációtörténet 

A szerzők, Szalai Piroska munkaerőpiaci szakértő, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Gazdaság és Versenyképesség Kutatóintézetének munkatársa és Varga Mátyás Zsolt a Mandiner újságírója szerint mi magyarok különösen érzékenyen reagálunk az infláció emelkedésére, bőven van fájó tapasztalatunk arról, hogy mivel jár, ha jelentősen elértéktelenedik a pénzünk. Václav Klaus cseh akadémikus közgazdász „Az infláció visszatérése” c. könyvéből idézik:

Minden kétséget kizáróan (és ezt a történelem már sokszor bizonyította) a gazdaság felforgatásának, a politikai káosz okozásának és ezrek vagy akár milliók koldusbotra juttatásának (és ezáltal radikalizálódásának) az egyik leghatékonyabb módja az infláció.

Majd később így folytatja:

Nem a gazdaság valamiféle technikai részletkérdéséről van szó. Arról az alapvető kérdésről van szó, hogy vajon a modern nyugati társadalom (beleértve a Cseh Köztársaságot is) társadalmi (és gazdasági) berendezkedése alkalmas-e arra, hogy az inflációs folyamatok megállíthatók legyenek….

Klaus Prágában a bársonyos forradalom idején alakult első kormány pénzügyminisztere volt, majd 1992-1997 között a Cseh Köztársaság miniszterelnöke, majd 2003-2013 között köztársasági elnöke. A fenti sorokat még 2022-ben írta, amikor még nem látszott, hogy sikerül-e, s ha sikerül hogyan megállítani az infláció növekedését.

Az infláció története a múlt század közepétől Magyarországon

A szerzők emlékeztetnek arra, hogy Magyarországon volt a világon a legnagyobb áremelkedés a második világháború után. Mindenki ismer történeteket arról, hogy nagyszüleink és dédszüleink hogyan élték túl az 1945 júliusától 1946. augusztus 1-jéig, a ma is használatban levő magyar forint (HUF) bevezetéséig tartó hiperinflációt – az árszínvonal havi több mint 50 százalékos emelkedését. Hiperinflációnak nevezzük az árszínvonal havi 50 százalékot meghaladó növekedését. Ebben az időszakban a havi infláció csaknem 41 900 milliárd (4,19 × 10^16) százalék volt, az árak 15 óránként megduplázódtak. Szerencsére a forint bevezetése után 1951 és 1979 között közel három évtizedes stabil árakat élhettünk meg, amire sokan még mindig nosztalgiával emlékeznek vissza.

A forint immár 78 éves történetének legjelentősebb inflációjára a rendszerváltás idején került sor. Éves szinten kétszámjegyű inflációt mérhettünk 1988-1999 között több, mint egy évtizeden keresztül. Az időszak legnehezebb éve az 1991-es 35%-os éves átlagos inflációjú volt. Tény, hogy minden rendszerváltó ország hatalmas árat fizetett ekkor a szabadságért, több csak pénzcserével, azaz új pénz bevezetésével tudta megállítani a kialakult inflációt. Nálunk szerencsére eddig nem eszkalálódott a gazdasági romlás. A magyar inflációs görbe dupla csúcsot mutatott abban az időben. A második maximum a szocialisták kormányzása idején alakult ki, ekkor a legmagasabb havi infláció 1995 júniusban volt, 31%. Az 1994-ben hatalomra lépő Horn kormány pénzügyminisztere, Bokros Lajos az inflációt gerjesztő, a lakosságot elszegényítő intézkedésekkel stabilizálta az ország fizetőképességét.

Infláció 2010 után

Az ezredfordulótól 2013-ig az akkori baloldali jegybanki vezetés időszakában jóval az euro inflációja feletti, 4-8% közti inflációval éltünk, ami sokkal magasabb volt, mint a 3% +- 1 százalékpontos inflációs cél. A célsávot legelőször 2013 értük el, amikor a jegybanknak új vezetése lett. Ők sokkal nagyobb hangsúlyt fektetettek az infláció csökkentésére, s ezért sokkal alacsonyabb kamatszintet alakítottak ki a hitelezés és ezáltal a gazdaság felpörgetésére.

2013-tól a kormány számos olyan intézkedést is tett, amely tovább segítette az infláció mérséklését. Legjelentősebb a lakossági energia és közműszolgáltatások díjainak csökkentése volt. 2013-ig Magyarországon voltak Európában a legmagasabb villanyáram és vezetékes gáz árak, mindkettőt 2015-re sikerült 25%-kal csökkenteni a lakosság számára. 2012-ben a magyar népesség 26,7%-nak volt fizetési hátraléka és 15%-a anyagi okból nem tudta megfelelően fűteni a lakását. 2021-ben a fizetési hátralékosok aránya 10,3%-ra, a lakását nem megfelelően fűteni tudók aránya pedig 4,7%-ra csökkent, ami egyértelműen annak a következménye, hogy a legolcsóbb lett az unió tagállamai között a magyar lakossági energiaár.

Az infláció alakulása a polikrízises időszakban

2020-ban a Covid19 járvány alatt éves átlagban még 3,3% volt az inflációnk, azaz bent tudtunk maradni a célsávban. A háztartási energia lakossági ára a rezsicsökkentés fenntartása miatt nem változott, az élelmiszereknél sem volt áremelkedés, az üzemanyag esetében pedig a lezárások alatti tavaszi csökkenést kompenzálta a júliusi emelkedés.

2021-ben azonban már a 2014-ben bevezetett Oroszország elleni szankciók szigorításának hírére elkezdett az energiaár világszerte növekedni, ami aztán az üzemanyag árak emelkedését jelentette nálunk is, s így 2021. áprilistól a forint, majd júliustól az euro övezet inflációja is kilépett a célsávból.

2022-ben az orosz ukrán háború február 24-i kitörése után áprilistól megindult az élelmiszerek inflációja is, illetve az olajra és a gázra vonatkozó szankciók hatására nemzetközi tőzsdén nyáron az olaj ára duplázódott, a gáz ára több, mint négyszeresére emelkedett, aminek következtében hazánkban is módosítani kellett a rezsitámogatási rendszerünket, szeptembertől az átlagfogyasztás feletti háztartási energia ára jelentősen megnövekedett. Az üzemanyagok esetében a lakosságot a 2021. november közepi árbefagyasztás védte az áremelkedéstől, de mivel ezalatt a környező országokhoz viszonyítva nálunk jelentősen olcsóbbá vált az üzemanyag, így a külföldiek vásárlásai olyan szinten megemelték az értékesítés mennyiségét, hogy hiány lépett fel, ezért 2022. december közepén meg kellett szüntetni az üzemanyag árbefagyasztást. A 2022-es ellátási láncokban érzékelhető zavarok, valamint a mezőgazdaság számára kedvezőtlen időjárás, hatalmas aszály, csak még növelte az inflációt.

Az árak emelkedése ebben az időszakban azonban a negyedéves GDP-ben kimutathatóan nemzetgazdasági szinten is hatalmas mértékben emelte a versenyszféra bruttó működési eredményét, azaz az adózás előtti profitját 2022. harmadik és negyedik negyedévében már. Ebből lehetett következtetni arra, hogy a költségek növekedésénél jóval nagyobb áremeléseket hajtottak végre a cégek. A kormány segítve az MNB inflációcsökkentő monetáris intézkedéseit, a piaci verseny erősítését célzó intézkedéseket hozott. Először 2023 év elején a Gazdasági Versenyhivatal versenyfelügyeleti eljárásainak gyorsítását segítő intézkedések születtek, majd májustól bevezetésre került a lakosság számára nagyon népszerű online árfigyelő szoftver is, amivel a lakosság számára egyszerűbbé tette a naprakész árinformációk megszerzését. Ezen intézkedések hatására már februártól megállt az árak emelkedése, sőt néhol csökkenést is tapasztalhattunk. Majd ahogy kifutottak az éves inflációszámítás bázisából a 2022-es magas inflációjú hónapok, folyamatosan csökkent le az infláció 2023. januári 25,7%-ról 2024. januárra 3,8%-ra.

Az inflációs célsávból 33 hónapra léptünk ki. A 2023. januári 25,7%-os maximumról egy év alatt visszatértünk a célsávba. Unikális dolog, hogy a csökkenés gyorsabb volt, mint az emelkedés.

Az MNB előrejelzése szerint az infláció a következő hónapokban a toleranciasáv felső szélének közelében marad, majd az év közepén — más országokhoz hasonlóan — bázishatások miatt átmenetileg emelkedik, így is éves átlagban 3,5-5%, míg 2025-ben és 2026-ban egyaránt 2,5–3,5% között alakulhat.

Az Euro esetében az Európai Központi bank inflációs célja 2% alatt tartani az inflációt. 2021. júliustól – azaz 31 hónapja már - nagyobb a célnál az övezet inflációja, s nem is látható még, hogy mikor lép vissza. Maximuma 2022 októberében volt, onnan folyamatosan csökkent 2023 novemberéig, majd ismét növekedni kezdett.

Forrás: Hungarian Conservative

A cikk szerzői: Szalai Piroska munkaerőpiaci szakértő, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Gazdaság és Versenyképesség Kutatóintézetének munkatársa és Varga Mátyás Zsolt a Mandiner újságírója 

A címlapi és borítókép forrása: Hungarian Conservative