Milyen befektetést válasszunk a csökkenő infláció idején?

Úgy tűnik, hogy a kínaiaknak ezúttal nem volt igazuk. A kultúrájuk szerint ugyanis a legkisebb, és egyben egyetlen páros prímszám, a kettő szerencsét hoz, hiszen minden jó dolog párban jön.

Ám 2022.02.24-e, az a dátum, mely nyolc számjegye öt darab kettest is tartalmaz (mostanában egyetlen dátum volt, melyben ennél több kettest találunk), ráadásul minden egyes számjegye páros, egy igazán rossz hírt tartogatott számunkra. Ukrajna Oroszország általi megtámadása azóta is mértéktelen emberi szenvedéssel és pusztítással jár. És a gazdasági hatásait is megéreztük.

Ám nem csupán a háború és ennek ellátási láncokra gyakorolt hatása okozott komoly fejfájást a gazdasági szereplőknek. Az Európai Unió szankciós politikája sajnos tovább rontotta a helyzetet. A kiviteli korlátozások a vállalati bevételeket vágták meg, míg a behozatalra vonatkozó szankciók, elsősorban az orosz energiahordozókról való leválás az árakat emelték az egekbe.

Mindebben semmi meglepő nincsen. Hiszen azért vásárolt korábban számos ország orosz olajat és gázt, mert ez volt közel, ez volt olcsó, ennek volt a legkisebb a szállítási költsége. Ha máshonnan szeretnénk ezeket a nyersanyagokat beszerezni, nem a legkedvezőbb árral bíró forrásból, akkor ezért felárat kell fizetnünk.

Ráadásul az európai szereplők egyszerre, így nem csak a meglévő vevőkre, hanem egymásra is licitálva özönlötték el az alternatív beszerzési források piacát. Várható volt, hogy a gázárak jelentős mértékben fognak emelkedni. Arra azonban, hogy nagyjából 12-szerese lesz a holland tőzsdén a gáz ára a 2010-2020 közötti időszak csúcsértékének, valószínűleg kevesen számítottak. Ám pontosan ez történt tavaly augusztusban.

De nem csak az energiahordozók ára emelkedett az egekbe. Ukrajna kiesése az élelmiszerpiac beszállítói közül, a kínai sertéstelepeknek az afrikai sertéspestis pusztítása utáni helyreállása miatt megnövekedett kereslete a mezőgazdasági termékek iránt, valamint az évszázados távlatokban is durvának számító tavalyi aszály a sztratoszférába repítette az élelmiszerek árát is.

Mindezen külső hatások ellen mi sem voltunk védve. Az infláció mértéke itthon is gyorsan emelkedett. A havi áremelkedés üteme a korábbi stabilan 1-1,5 százalék alatti szintről villámgyorsan 4 százalék fölé emelkedett. A folyamatokat erősítette a háború miatti tőkemenekítés következtében fellépő forintgyengülés is.

Küzdelem az infláció ellen

A magyar gazdaságpolitika szereplői azonban nem nézték tétlenül az eseményeket. Elsőként a Magyar Nemzeti Bank lépett, és két hatékony húzással, a kamatszintek megemelésével, valamint a devizatartalék energiaimport ellentételezésére történő felajánlásával kifogta a szelet a forint ellen ható folyamatok vitorlájából, sőt, a gyengülő trendet erősödőre fordította.

Az MNB monetáris politikai lépéseit az idő azóta is igazolja. A forint árfolyamának stabilizálása pedig jelentős mértékben járult hozzá ahhoz, hogy az inflációt is lejjebb tudjuk szorítani, hiszen az izmosabb magyar fizetőeszköz egyben alacsonyabb import árakat is jelent. Így a magyar jegybank nem csak a forint gyengülését, de az infláció mértékének növekedését is megállította.

Azonban az infláció szintje még így is magasnak volt tekinthető. Ezért aktivizálta magát a gazdaságpolitika másik fontos szereplője, a magyar kormány. Az idei év januárjában a drágulás első számú közellenség lett.

Az azóta bevezetett intézkedések pedig meghozták a várt eredményt. A kötelező akciók, a gazdasági szereplők ellenőrzése és az online árfigyelő rendszer együtt az MNB korábbi intézkedéseivel oda vezetett, hogy a tavaly szeptemberben még 4,1 százalékon álló havi pénzromlási ütem mostanra ennek kevesebb mint tizedére, 0,3 százalékra csökkent.

A magyar fronton a helyzet nem változatlan

Az infláció tehát gyorsan és jelentősen csökkent, ha a havi értékeket tekintjük. Aki azonban az éves rátát tanulmányozza, ő talán még nem igazán ért egyet a fenti optimizmussal. De ennek csupán az az oka, hogy rossz mutatót vizsgál. Az éves infláció az elmúlt 12 hónap teljes áremelkedését mutatja ugyanis. Azt viszont nem segít megérteni, hogy ezen időszakon belül mi volt a drágulás dinamikája.

Az idén júliusi 17,6 százalékos éves inflációs mutató érték akár úgy is kialakulhatott volna ugyanis, hogy 11 hónapig nem változnak az árak, ám a legutolsó hónapban minden gazdasági szereplő 17,6 százalékkal emeli meg minden egyes termék és szolgáltatás árát. Ez a verzió kifejezetten ijesztő lenne. Ezután ugyanis mindenki azt várná, hogy a következő hónapban is legalább ennyivel emelkednek az árak, ez pedig akár egy hiperinflációs spirálba is vezethetne.

Egészen más a helyzet azonban akkor, ha a fenti éves érték úgy alakult ki, hogy 11 hónappal ezelőtt volt egy 17,6 százalékos általános áremelés, ám az azóta eltelt hónapokban egy fillért sem változtak az árak. Ebben az esetben mindenki azt várná, hogy az árak a jövőben sem változnak, azaz az árstabilitás időszaka következne.

Látható tehát, hogy az éves infláció értéke pont a legfontosabb kérdésre nem ad választ: milyen a rövid távú dinamika? Ez pedig, ahogy korábban láthattuk, kifejezetten kedvezőnek tekinthető itthon. Mindez pedig azt jelenti, hogy mostantól hónapról hónapra várható az éves mutató további jelentős csökkenése, és a decemberi egy számjegyű infláció is lényegében biztosra vehető már.

Mit érdemes tenni csökkenő infláció esetén?

Rendben, meggyőzött, mondhatja a kedves olvasó. Ám a cím azt ígérte, hogy elárulja, mit érdemes az adott helyzetben tennem. Beszéljünk tehát most erről.

A legfontosabb összefüggés, amire építeni fogunk, az az infláció és a kamatok együttmozgása. A kamatoknak alapvetően két fő komponense van, az infláció, és az e feletti rész, az úgynevezett reálkamat. Az első tényező csökkenése már önmagában is mérséklő hatással van a kamatokra. Ám kisebb infláció esetén a jegybank is lazíthat a monetáris szigorán, ami a reálkamatok csökkenését jelenti. Ez pedig még tovább mérsékli a kamatszinteket.

A magyar állampapírpiaci hozamgörbe már meg is kezdte ezt a mozgást. A magasabb infláció szépen látható a mostani értékeket a három évvel korábbival összevetve. Ám az infláció csökkenésének a hatása is érzékelhető már. Három hónappal ezelőtt még 14 százalék felett voltak az egy évnél rövidebb időtávokra a hozamok, azonban mára már 10 százalékra, vagy ez alá csökkentek ezek. És jelentős hozamcsökkenés látható az egy évnél hosszabb időtávok tekintetében is.

Az infláció jövőbeni mérséklődése, valamint a monetáris politika várható további lazítása pedig még lejjebb szorítja majd a hozamokat. És ez nem csak azt jelenti, hogy kisebb éves hozamot fognak ígérni az állampapírok. A fent bemutatott folyamatok a kamatszinteket is mérsékelni fogják, a megtakarítások tekintetében ugyanúgy, mint a hiteleknél.

Mindezek alapján az alábbiakat érdemes tenni:

1. Javasolt a nagyértű vásárlásokkal kivárni a kamatok csökkenését abban az esetben, ha a beszerzéshez hitelre is szükségünk van. Elképzelhető ugyanis, hogy néhány hónap múlva akár fél-egy százalékponttal kisebb éves kamat mellett juthatunk hozzá az idegen forrásokhoz.
2. Az előző pont miatt viszont érdemes lehet azon vásárlásokkal kevésbé várni, melyeknél nincsen szükségünk hitelre. Ha ugyanis a kamatok valóban csökkenni fognak, az a hitelek elérhetőségének növekedése okán újabb potenciális vevőket vonzhat a piacra. Ez pedig az árak emelkedését is elhozhatja.
3. Van azonban egy terület, ahol rövid távon nem igazán számíthatunk új vevők tömegeire a kamatok csökkenése ellenére sem. Ez pedig az ingatlanok piaca. A 10-20 éves hitelkamatok ugyanis jópár százalékkal magasabbak, mint amekkorák a háború kirobbanása előtt voltak. Ráadásul a CSOK rendszere is átalakult. Amíg a hosszú hitelek kamatszintjei nem lesznek jelentősen alacsonyabbak, és/vagy nem lesz méltó utódja a városi CSOK-nak, addig jelentősebb ingatlanár-emelkedést nehéz elképzelni a nagyobb városok tekintetében. Aki ugyanígy gondolja, annak érdemes lehet tovább várni az ingatlanvásárlással akkor is, ha nincsen szüksége hitelre.
4. Eltérő kamatozású befektetések közül logikusnak tűnik a fix hozamúak választása. Ha a kamatszintek csökkenni fognak, akkor jó döntés lehet az, ha a mostani magasabb kamatszinteket befixáljuk magunknak. Magyarul ajánlatos lehet most befektetni, és olyan papírokba, melyek rögzített hozamot fizetnek.
5. A csökkenő infláció és a mérséklődő kamatok együtt ráadásul kedvezőbb üzleti környezetet teremtenek a vállalkozások számára is. Érdemes lesz tehát figyelni a gazdasági folyamatokat a cégindításban gondolkozóknak. Ugyancsak ajánlott a piac figyelése azok számára, akik részvényvásárlásban gondolkoznak.

Fontos kiemelni, hogy senki nem lát a jövőbe, és a következő időszakban váratlan, most még nem látott események is bekövetkezhetnek, melyek felboríthatják a fent leírt gondolatmenetet.

Ám hacsak nem történik nagy változás, a javuló inflációs mutatók miatt várhatóan csökkenő kamatok okán érdemes lehet most várni a hitelfelvétellel, és ajánlatosnak tűnik sietni a fix hozamot fizető befektetések megvásárlásával.

A szerző az MCC Gazdaságpolitikai Műhelyének vezetője.