Kritikus szintre csökkent az infláció

A várakozásoknak megfelelően júniusban folytatódott  az infláció mérséklődése: 20,1 százalékra csökkent az infláció üteme júniusban, azonban kedvezőtlen tendencia, hogy az előző hónaphoz képest ismét nőttek az árak.

Az élelmiszerek ára éves összehasonlításban 29,3%-kal emelkedett, ezen belül leginkább

• az édesipari lisztesárué (53,0%), a kenyéré (48,6%),
• a tejtermékeké (41,4%),
• a tojásé (40,1%),
• a vaj és vajkrémé (35,6%),
• a péksüteményeké (33,3%),
• a száraztésztáé (30,4%),
• a tejé (26,7%) és
• a sajté (23,3%).

A termékcsoporton belül a liszt (5,8%) és az étolaj (3,1%) ára nőtt a legkisebb mértékben.

A háztartási energia 34,3%-kal drágult, ezen belül a vezetékes gáz 43,0, a palackos gáz 44,6, az elektromos energia 26,6%-kal.

A szeszes italok, dohányáruk ára átlagosan 18,7, ezen belül a szeszes italoké 24,4%-kal nőtt.

A tartós fogyasztási cikkekért 6,1, ezen belül a konyha- és egyéb bútorokért 14,6, az új személygépkocsikért 14,5, a fűtő- és főzőberendezésekért 13,9, a szobabútorokért 9,5%-kal kellett többet fizetni. A járműüzemanyagok 20,2%-kal drágultak.

A szolgáltatások díja 14,4%-kal emelkedett.

A fogyasztói árak májushoz képest átlagosan 0,3%-kal emelkedtek.

• Az élelmiszereké átlagosan 0,4%-kal csökkent. Az élelmiszerek közül az idényáras élelmiszerek (burgonya, friss zöldség, friss hazai és déligyümölcs összesen) 3,2, a vaj és vajkrém 2,8, a tej 2,7, a sajt 2,3, a száraztészta 1,6%-kal került kevesebbe. A csokoládé és kakaó 1,9, a sertéshús 0,8%-kal drágult.
• A járműüzemanyagok ára 2,2%-kal emelkedett. 
• A szolgáltatások 0,9%-kal drágultak, ezen belül az üdülési szolgáltatásokért 6,6, a társasházi közös költségért 1,5, a lakbérért 0,8%-kal többet kellett fizetni.

A hazai infláció továbbra is a legmagasabb az Európai Unióban, az euróövezetben mért 5,5 százalékhoz képest több mint a triplája.

A hazai drágulás legfontosabb okai:

• az energiaárak emelkedése,
• a hazai gazdaság energiaintenzív aránya magas
• az élelmiszerárak drágulása, a tavalyi aszály hatása
• a forint gyengülése (az uniós pénzek késlekedése és a magas európai gázárak miatt is)
• profitorientált infláció alakult ki több szektorban, többek között az élelmiszerfeldolgozásban
• relatív alacsonyabb a hazai versenyképesség és termelékenység

Milyen mértékű árcsökkenés várható?

Idén év végére 6-8 százalékos inflációs szint érhető el elsősorban a tavalyi magas bázis, a csökkenő kereslet (a reálbérek mérséklődése miatt) és az alacsonyabb energia- és szállítmányozási árak miatt.Továbbá sokat számít a monetáris politika szigora, a magas kamatszintek, amely a kereslet csökkenését eredményezik, valamint a bolti kötelező akciózások, illetve a Gazdasági Versenyhivatal árfigyelője a profitinflációt korlátozhatja.

A lakossági kereslet visszaszorulása a bolti forgalom kétszámjegyű csökkenését hozta, ami szintén korlátozza az új áremeléseket.

A jegybank 3 százalékos inflációs célja az eddigi előrejelzések szerint csak 2025-ben érhető el.