Orbán Viktor: sorsfordító év lesz az idei

Hírek2024. márc. 15.Növekedés.hu

"1848 márciusában Európa lángokban állt, vér folyt a fővárosok utcáin, Bécsben barikádokon harcoltak. Mi magyarok verset írtunk, 12 pontot szerkesztettünk, átsétáltunk Pestről Budára, az volt az első békemenetünk. Puskalövés nélkül kiszabadítottuk a politikai foglyokat" – mondta el beszédében Orbán Viktor miniszterelnök az 1848/49-es forradalom és szabadságharc 176. évfordulója alkalmából tartott állami díszünnepségen a Múzeumkertben.

A beszédében a miniszterelnök kiemelte, hogy:

a magyar forradalom nem romboló, hanem építő. Nem tagadó, hanem alkotó. Igaz és szép. A végén nem halál, hanem élet sarjad belőle.

Nem az a kérdés, hogy milyen világot hagyunk a gyerekeinkre, hanem az, hogy milyen gyerekeket hagyunk a világra – hangsúlyozta.

Ezen múlt minden 1848-ban is. A márciusi ifjak szülei tudták, hogy haza csak addig van, amíg van, aki szeresse.

A nyugati világban ma emberek millió gondolják azt és élnek úgy, mint aki a semmiből jön és a semmibe megy, ezért nincsenek tekintettel, és meggyőződésük szerint nem is kell tekintettel lenni semmire és senkire. Háborúkat robbantanak ki, világokat rombolnak le, országhatárokat rajzolnak át és sáska módjára legelnek le mindent.

Mi magyarok másképpen élünk és másképpen is akarunk élni. Mi jövünk valahonnan és tartunk valahová. Mindent, amink van, az elődeinktől kaptuk, és vele a küldetést is, hogy fenntartsuk és tovább adjuk, ez a magyar szabadság veleje. Nekünk a szabadság az, ha olyan hazát építhetünk magunknak, ahol nincs a fejünk fölött semmiféle háziúr

– mondta el Orbán Viktor.

A nyugati világban azt gondolják, hogy az ember csak úgy van, ő dönti el, hogy fiú lesz-e, vagy lány, a haza pedig csak működési terület. Mi magyarok ebben nem hiszünk. Mi tudjuk, ha egyedül állsz a világban, nem szabad vagy, hanem magányos. A március 15-i fiatalok azt kiáltották világgá, hogy "mi, magyarok társak vagyunk. Nemcsak a barátságban és a családban, de társak vagyunk a hazában is: honfitársak"

– tette hozzá.

Orbán Viktor miniszterelnök az 1848/49-es forradalom és szabadságharc 176. évfordulója alkalmából tartott állami díszünnepségen a Múzeumkertben 2024. március 15-én. (Fotó: MTI)

Európa népei ma Brüsszeltől féltik a szabadságukat, éppúgy, mint Petőfiék idejében. Olyasmit akarnak ránk kényszeríteni, ami a magyar szellem számára kárhozatos, ami idegen a magyar élettől. Be akarnak bennünket préselni egy háborúba, migránsokat akarnak a nyakunkba sózni, és át akarják nevelni a gyerekeinket, de mi nem megyünk háborúba, nem engedjük be a migránsokat, és nem adjuk oda a gyerekeinket sem.

– hangsúlyozta.

Az elmúlt 500 évben minden birodalom belátta, hogy elnyomással, zsarolással, erőszakkal, Bach-huszárokkal, pufajkásokkal velünk nem megy semmire. Elfogyott a félhold, elkopott a kétfejű sas karma és elvásott a vörös csillag is

– fogalmazott, hozzátéve: mi vagyunk az a Dávid, akit jobb, ha elkerül Góliát.

Orbán Viktor többek között arról is beszélt, hogy szerinte sorsfordító év lesz az idei.

Itt az ideje, hogy a helytartótanács Brüsszelben is reszketni méltóztassék. Nem fogadjuk el, hogy Brüsszel szembefordult az emberekkel, adósrabszolgákká tegyék a gyerekeinket, és háborúba vigyék az embereket.

Szerinte a magyarok nincsenek egyedül, mert a lengyeleket ugyan elsodorta "a Soros-féle baloldal szökőárja", de a szlovákok lábra kaptak, a csehek ébredeznek, az osztrákok készülődnek, az olaszok lassan irányba állnak, a hollandok már talpon, és fellázadtak az amerikaiak is.

Az év elején még egyedül voltunk, az év végére pedig mi leszünk a többség a nyugati világban, nagy esélyek nyílnak meg előttünk – mondta el. Szuverenista fordulat előtt állnak Amerikában és Európában is, "helyreállhat a normális élet", és megnyithatják a nyugati nemzetek új nagy korszakát, amiben mindenki megtalálhatja a maga számítását.