"A bizalom hiánya korlátozza a hazai gazdaság versenyképességét"

A versenyképesség javulásának a legfőbb akadálya, a bizalom hiány, nem a pénz hiány, vagy tudás hiány. A versenyképesség az az erős gazdasági-társadalmi immunrendszerre épít, melynek kulcskérdései, az innováció, a változtatás képesség, az erős humán és társadalmi tőke - fogalmazott nyitó előadásában Csath Magdolna, az MTA doktora, a Nemzeti Versenyképességi Tanács korábbi tagja, az MKT Versenyképességi, valamint Informatikai Szakosztályainak elnökségi tagja tartja.

Mint mondta, a nemzeti versenyképességet meghatározzák

• a közösen elfogadott nemzeti célok és 
• ezek érdekében zajló társadalmi összefogás is.

A táradalmi tőke a társadalom hálózatait, értékeit, és a bizalmi szintet írja le, így teszi lehetővé, hogy a közösség hatékonyan tudjon együttműködni a közös célok érdekében. Lényege, az emberek kooperációs képessége és készsége, amely gazdasági növekedést és társadalmi fejlődést eredményezhet.

A társadalmi tőke a gazdaságban biztosítja az információ áramlását, a jó bizalmi szint csökkenti a bürokráciát, segíti a tudás átadását, támogatja az innovációs együttműködést. A vizsgálat szerint ezek Magyarországon mérsékelten működnek.

A céges szervezeti tőke erőssége a fenntartható versenyképesség forrása, ezért a hosszú távú siker alapja a jó szakmai és emberi közösség 

- fogalmazott Csath Magdolna.

A társadalomban összefügg a „társadalmi egészség” az életminőséggel és a lakosság fizikai és mentális egészségével, ezért nevezzük humán versenyképességi tényezőnek. Hatása erősíti a helyi közösségeket, a területi tőkét, a közbiztonságot.

- A társadalmi tőkébe való befektetés gazdasági és társadalmi hozammal/megtérüléssel jár - mondta Csath Magdolna.

A versenyképesség, a társadalmi kohézió, és a gazdasági teljesítmény GDP/fő összefüggését az alábbi ábra mutatja:

Az életminőség, a társadalmi kohézió és a várható élettartam összefüggése az alábbi ábrán látható:

A cél, tudással, innovációval versenyezni, ez jelenti a fenntarthatóságot. Ehhez tudás kell és annak továbbadása, ami bizalmi kérdés. A működés hatékonyságát is javítja az erős bizalmi szint, ami csökkenő bürokráciát jelent. Az erősebb társadalmi bizalmi szint, jobb életminőséget és jobb egészségi állapotot jelent - fogalmazott Csath Magdolna.

Takáts Előd, egyetemi tanár, a Budapesti Corvinus Egyetem rektora, az MKT Monetáris Politikai Szakosztályának elnöke hozzászólásában kifejtette, hogya bizalom mérésére jó példa a Covid időszak alatti vizsgálat. Az elején mindenki betartotta a szabályokat, a félelem vezérelte a cselekedeteket. A vakcinák megjelenése után, annak ellentmondásossága miatt, megszűnt az egészségügyi rendszer iránt a bizalom, ezért nem nőtt a beoltottak száma egy idő után.

Ennek alapvető oka a 40 év szocialista múlt, hisz a régióban mindenütt hasonló volt a helyzet. Ugyanígy zajlottak az események a volt Kelet-Németországban is.

A társadalmi bizalmat elsősorban, decentralizált döntési rendszerrel, és a megelőlegezett bizalom beteljesítésével lehetne erősíteni

- mondta.

Szabó István, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal tudományos és nemzetközi elnökhelyettese a kutatásokkal kapcsolatban kiemelte, hogy a kutatási kezdeményezések a bizalom kialakításának rendszeréhez, az egyetemekhez vezettek, hisz azok nem konkurensei a cégeknek.

- Az egyik forma a Területi innovációs platform, melynél a centrumban van az adott egyetem és körülötte az együttműködő cégek. 

- A másik forma a nemzeti laboratóriumok rendszere, ahol a kutató intézetek és az egyetemek együttműködése volt megcélozva. Igazából egyik sem működött az elvárásnak megfelelően, mert sokszor az egyetemeken belül sem biztos a jó együttműködés.

- A fiatalságot együttműködésre lehetne biztatni, a PhD-ra készülő hallgatókat be kellene vonni az együttműködésbe - mondta.

Sávos András, a Knorr-Bremse Vasúti Jármű Rendszerek Hungária Kft. ügyvezető igazgatója, a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK) elnöke hozzászólásában kifejtette, hogy a német multi világban dolgozik, és azt látja, hogy a német egyetemek nagy önbizalommal engedik el a hallgatóikat, azt a tudatot táplálják beléjük, hogy ők a legjobbak és ezért nagyon sokan kezdenek önálló vállalkozást.

Németországban az egyetemek és az iparvállalatok egy szinten vannak, míg Magyarországon, a multiktól tanulnak az egyetemek. Ennek a helyére kellene kerülni

- mondta.

Az irány szerinte az, hogy bátran kellene vállalkozni, világszínvonalon, de ehhez az is kell, hogy ne 4 évben gondolkozzanak a törvényhozók, hanem hosszútávra és abba senki ne nyúljon bele.

A fórumon a versenyképesség és a társadalmi bizalom kapcsén elhangzott, hogy

- a rendszerváltás alakulása és a korrupció is befolyásolta a bizalom-hiányt, miközben

- a korrupciónak történelmi hagyománya van Magyarországon: a kiegyezés után – 1867 – az iparosodással együtt járt, azóta jelen van a magyar társadalomban.

- A bizalom növelésének egyik jó módja a svájci mintájú decentralizált döntéshozatali rendszer lehet.

Sávos András szerint Svájc a jó példa a decentralizált döntéshozatali rendszer és a szükséges bizalom összefüggésére.

- Az idő sürget, nem szabad belenyugodni a kudarcba. A helyes célmeghatározáshoz jó példa Dánia. Valaha sokkal nagyobb terület tartozott az országhoz, de megszűnt nagynak lenni. A cél az lett, hogy ők legyenek a legboldogabb ország a világon - fogalmazott.

Csath Magdolna szerint Magyarországon a kimondott cél a GDP növelése és nem a magyar gazdaság fejlesztése. Az utóbbi időben a legtöbb mutatóban lemaradtunk az EU országok közötti versenyben, a lakosság egészségi állapota, a hasznosítható tudás, a felsőfokú végzettségűek száma, stb.

- Csak akkor lehet eredményt elérni, ha felülről és alulról is van szándék a változtatásra - tette hozzá.

A teljes kerekasztal-beszélgetést itt tudja megtekinteni.